Kftnk-nek apeh tartozása van, a könyvelő azt mondja, hogy a két tag a magánvagyonával is felel csődeljárás esetén, minimum a törzstőke összegével. Eddig úgy tudtam, hogy a kft azért kft, mert csak a bevitt összeggel felelnek a tagok. Mi az igazság?!

Pedig igaza van.

Régen azért hívták KORLÁTOLT felelősségű társaságnak a kft.-t mert a törzstőke erejéig felelt csőd esetén. De már anno akkor is a tulajdonosok illetve cég vagyonával.

Már vagy 2-3 éve NEM CSAK a törzstőke erejéig hanem BÁRMEDDIG felelősek a tulajdonosok tulajdoni arányban SAJÁT VAGYONNAL is a KFT-kért, mivel bevett szokássá vált, hogy alapítsunk egy fiktív kft-t 3 millió törzstőkével, halmozzunk fel 20-30 millió adósságot és lépjünk le a különbözettel zsebretett kézzel. Ezért változott meg a törvény.

"Ezért változott meg a törvény."

Hát ez jó nagy marhaság. A hatályos Gt-t idézve:

"111. § (1) A korlátolt felelősségű társaság (e fejezetben a továbbiakban: társaság) olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki. A társaság kötelezettségeiért - törvényben meghatározott kivétellel - a tag nem felel."

Könyvelőt lecserélni, hatályos gt-t elérakni, és felhívni a figyelmét, hogy ha jogi kérdésekben nem járatos, akkor ne nyilatkozzon ilyen témában. Vonatkozik ez egyébként a [ma 22:01]-re is...

33/A. § (1) A hitelező vagy - az adós nevében - a felszámoló a felszámolási eljárás ideje alatt keresettel kérheti a bíróságtól [6. § (1) bekezdés] annak megállapítását, hogy azok, akik a gazdálkodó szervezet vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látták el, és ezáltal a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent, vagy a hitelezők követeléseinek teljes kielégítését meghiúsították, vagy elmulasztották a környezeti terhek rendezését. Ha többen közösen okoztak kárt, felelősségük egyetemleges. A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták vagy ésszerűen előre láthatták, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket. A keresetben vagyoni biztosíték nyújtása is kérhető a hitelezők követelésének kielégítése céljából. A biztosíték a bíróság gazdasági hivatalában letéti számlára befizetendő pénzösszeg vagy hitelintézetnél lekötött és elkülönítetten kezelt pénzösszeg (pénzbeli letét), EGT-állam vagy hitelintézet által kibocsátott vagy garantált, a letétbe helyezéstől számított 180 napnál hosszabb hátralévő futamidejű, azonnal beváltható vagy értékesíthető, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, bankgarancia, biztosítói garancia, biztosító által kiállított, készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvény lehet. A bíróság által megállapított biztosíték teljesítéséért az adós gazdálkodó szervezet többségi befolyással [Ptk. 685/B. §] rendelkező tagja (egyszemélyes társaság és egyén cég esetén a tag, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozás) kezesként felel. A külföldi székhelyű vállalkozás az említett kezesi kötelezettségéből eredő fizetési kötelezettségét nem teljesítheti a fióktelepe rendelkezésére bocsátott vagyonból.

(2) Mentesül a felelősség alól az (1) bekezdésben említett vezető, ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően az adott helyzetben az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek elkerülése, csökkentése, továbbá az adós gazdálkodó szervezet legfőbb szerve intézkedéseinek kezdeményezése érdekében. Amennyiben a vezető a felszámolás kezdő időpontját megelőzően nem tett eleget az adós éves beszámolója [összevont (konszolidált) éves beszámolója] külön jogszabályban meghatározott letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, vagy nem teljesíti a 31. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti beszámoló- készítési, irat- és vagyonátadási, továbbá tájékoztatási kötelezettségét, a hitelezői érdekek sérelmét vélelmezni kell.

(3) Amennyiben a bíróság által jóváhagyott közbenső mérleg és részleges vagyonfelosztási javaslat alapján a hitelezők igényeinek kielégítéséhez nem elegendő az adós felszámolás körébe tartozó vagyona, bármely hitelező vagy az adós nevében a felszámoló az (1) bekezdés szerinti megállapítási kereseten kívül keresettel kérheti a bíróságtól azt is, hogy a bíróság a ki nem elégített követelés megfizetésére kötelezze az (1) bekezdés alapján az adós volt vezetőjét.

(4) Több hitelező által az (1) bekezdés alapján indított megállapítási és a (3) bekezdés alapján indított marasztalási per, továbbá a 63. § (3) bekezdése alapján indított kereseti kérelem esetén a bíróság a pereket egyesíti. Az (1) bekezdésben meghatározott vagyoni biztosíték hitelezők közötti felosztásáról a felszámolási eljárás jogerős lezárása után, az egyesített per jogerős lezárásakor kell rendelkezni a hitelezők pernyertessége esetén. A felosztás a hitelezők között az 57. § szerinti sorrend figyelembevételével, a felszámolási eljárásban meg nem térült követeléseik arányában történik.

(5) Az (1) bekezdés alkalmazásában a gazdálkodó szervezet vezetőjének minősül az a személy is, aki a gazdálkodó szervezet döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt.

Így igaz! A GT (Gazdasági Társaságok Törvénye) valóban csak a KFT-be bevitt vagyon erejéig írja elő a tagok anyagi felelősségét, de az is igaz, hogy "rájöttek a jogalkotók", hogy nagyon sokan kijátszották ezt a törvényt. Ezért a GT előírásait változatlanul hagyták, de egyéb jogban (Ptk. és egyebek) kiterjesztették a magánvagyonnal való felelősségre is. Sőt továbbmegyek: ha a tag mondjuk kilép a társaságból, kilépését követő 5 éven keresztül még mindig felelősségre vonható és kártérítésre kötelezhető.

Az ilyen könyvelőt nem szabad elcsapni, mert ő nagyon jól tudja! D:

"Az esetek 99 %-ában a döntéshozó és a tulaj ugyanaz!"

Lehet, de ez irreleváns... Az esetek 99%-ában a gyilkosnak két füle van, mégsem a fülek száma alapján ítélünk el senkit, ugye. Legyünk jóindulatúak, és feltételezzük, hogy a két tag tiszta, az ügyvezetéssel megbízott valaki pedig csődbe viszi a céget. Nos, a két tag semmivel nem felel, a "nemtag" ügyvezető viszont a teljes magánvagyonával is felelhet.