Párként tudnád támogatni hogy otthagyja a fő állását?

Ki tart el kit kettőtök közül és melyiktek a lány és melyiktek a fiú?

Végzettség? Jövedelmetek? Vagyoni helyzetetek (ki lakik kinél, kinek a családjától várható jövőbeli örökség)?

Illetve mi a kapcsolati "megállapodásotok"? 1-2-3 gyerek, kutya, cica, családi ház, stb. Vagy wellness hétvégék, utazgatás, stb?

Ezek felé hogy haladtok? Ki irányít, dönti el, hogy milyen közös programok legyenek és azok mennyibe kerüljenek?

Ezek mind fontos kérdések...

Nem tudom, ki milyen nemű, de...

Én nőként vállalkozást indítottam, párom támogatott, pedig nem tudtuk, hogy mennyire lesz jövedelmező. Egyszer sem hallottam tőle, hogy gondoljam át. Be is jött, sokkal többet keresek nála.

Foglalkozzon ő is többet vele, hogy legyen elég pénze neki is.

Ha nem akar dolgozni és azt várja, hogy eltartsad, akkor... hát én nem maradnék vele.

Én igen, támogatnám, ha látnám az igyekezetet, elköteleződést a vállalkozás felé. Áabeszélnénk a tervet, hogy mire számít, hogyan stb.

De egyébként van megtakarított pénze mindkettőnknek, nincs hitel, nincs gyerek illetve magas a fizetésem (neki is, kb megegyezik), abból hosszú távon is ellennénk ketten (de nem szeretnék ilyen felállást), csak akkor le kellene mondani olyanokról, mint pl saját ingatlan vásárlása a jövőben.

Én vagyok a nő, mindketten alkalmazottak vagyunk, és azok is szeretnénk maradni. De abban is támogatnám, hogy karriert váltson, vagy munkahelyén felmondjon ajánlat nélkül, ha gáz van. De elvárnám, hogy max 1 hónap pihenés után teljes munkaidőben munkát keressen.

"Itthon sincs dolga, simán hobbizik minden nap több órát munka után."

🤣🤣🤣

Te is ide jársz hazudgálni...

Ha menne a vállalkozása, akkor gond nélkül otthagyhatná a főállását, hiszen "jól keres vele"

Az milyen vállalkozás,hogy havi pár órát szán rá?

A hozzáállása kritikán aluli, főleg ha mindennap van ideje minden egyébre, hobbikra.

Leülteted és megmondod neki, hogy majd ha az egyéb helyett a vállalkozására fókuszál, akkor lehet róla szó, de így nem.

Megsúgom, hogy a vállalkozás működtetése nem napi 8 óra munka, mint egy alkalmazotti pozicióban dolgozó munkaideje...

Több...

Sőt, az elején kell a legtöbb időt, energiát beleölni, kb alvás és vállalkozás váltja egymást nap, mint nap.

Hobbik és egyéb helyett simán rá lehetne feküdni a vállalkozásra, hogy elérje kezdetben a minimálbért.

S amint azt tudja tartani, akkor felmondhat.

De, aki nem tesz ezért,mint a párod... Határozott nemmel utasítanám el a támogatását.

Emellett normál esetben nem csak olyan támogatási forma létezik, hogy "ellátom a seggedet, amíg a semmittevésből vállalkozást csinálsz".

Lelkitől egészen a munkálatokba való besegítéssel is lehet támogatni a másikat. Pl információ gyűjtés, marketing stb.

Amíg nem látsz belefektetett energiát, eredményt, addig semmiképp se menj bele abba, hogy átveszed az egész terhet, amíg ő havi pár órát csinálgat valamit...

Akkor vállald azt, hogy viszed a pálmát, amikor megvan a sikeres kezdet, van eredmény, megvan az elért "starthoz való" újabb fázis kezdete, azaz felmond és intézkedik, hogy főállású vállalkozásként folytassa a tevékenységét.

Mert a kezdet nehéz lesz, s vannak kötelező költségek,kiadások, adózás stb, amit a kis "havi bére" mellett ki kell termeli és fizetni.

Ebben az időszakban támogathatod.

Egy vállalkozás átlagosan 1-2 év mire beindul igazán.

Ha az az idő alatt nem fejlődik, nem fejleszt, nincs lépcsőzetes eredmény, akkor le kell ültetni ismét, hogy csinál is valamit vagy szépen visszamegy dolgozni alkalmazottként.

De hidd el, aki az elején ilyen beleszarom az a későbbiekben is olyan lesz.

A vállalkozáshoz kell egyfajta személyiség,jellem, elköteleződés.

Nem mindenkinek való a vállalkozói lét.

Egyik szerettem támogatta párját,s egy harmadik kivülálló jól megtolta őket pénzzel, mert a nagy dumás faszi szavait még ő is tapasztalt vállalkozóként bekajálta.

Jelen helyzet:

A harmadik ember háza fel lett téve a banki hitelre.

32millát intézett ezeknek. (Az is kérdéses, ki ilyen hülye, hogy csak ad ennyit egy alig ismert ismerősnek, na mindegy...)

Az illetőnk pasija nem igen adott semmit a vállalkozáshoz az alap munkákon kívül.

Se ötletek, se fejlesztések, se semmi.

Hazamegy a boltjából, leül és játszik gépen alvásig.

Míg egy lelkes, elhivatott vállalkozó, akár éjjel 1-ig is ébren marad és ötletel, dolgozik, fejleszt.

A szerettem tartja el a családot... Kétszer annyit keres, mint a "nagy vállalkozó" párja, aki sokszor veri a mellét a semmire fel.

Mégcsak nem is maga teremtette meg az alapokat se.

Szerettem eljutott arra a pontra 3 év után, hogy választás elé állította:

Vagy csinálsz is valamit vagy felhagysz ezzel a vállalkozósdival.

S ott van még nem kevés adósság a 32millából.

Sok ilyen van, hogy vállalkozónak alkalmatlan egyedek csődbeviszik magukat, eladósodnak stb.

Jól látod a dolgokat. Ilyen embert nem igen lehet támogatni, mint a párod.

Naponta ölnétek egymást, ahogy hónapról hónapra telne az idő, fogy a kess, mert csak a te fizud lenne. Felemésztene téged, őt és a kapcsolatotokat is, emellett lehet eladósodna keményen.

Hiszen a vállalkozásban vannak kötelező kiadások. Amit fizetni kell, azt fizetni kell. Akkor is, ha nincs bevétel.

Mindezt szépen át kell beszélned vele és megértettni ezeket.

Nem mindenki olyan "bolond", mint én, aki amint felkel már további ötleteket vázolja,rajzolja és éjjelig lelkesen csinálja.

Szeretni kell, amit csinál az ember s egyfajta alázat a tevékenység fele alap, ösztönös.

Vigyázz magadra s az ilyen helyzetekkel.

Nekem is volt egy csődös exem, sok minden kiderült fokozatosan pár hét alatt.

S volt olyan ex is, aki tényleg kinőtte magát, mai napig hálás, normális üzleti kapcsolatot megtartottuk. Én csinálom neki az APP-ot és tartom karban az ő weboldalát is.

(Mert ugye ilyenekkel is lehet támogatni a másik felet. Annyi,hogy ezt már fizeti nekem.)

Ha nem tudsz értelmesen pároddal beszélni erről s valamilyen formában megegyezni, akkor azon is el kell gondolkodni, hogy egymáshoz valók vagytok-e.

Ugyanis a párkapcsolat alapja a kommunikáció.

Sok sikert és kitartást, akárhogy is alakul.

Bárhol dolgoztam, mindennap sírva jöttem haza a munkából, mert piszkáltak a munkatársak, mivel csendes voltam és komoly mentális problémákkal is küzdöttem.

Párom mindig is átlag feletti fizetéssel rendelkezett, így ő maga mondta, hogy ne dolgozzak alkalmazottként, hanem vállalkozást csináljak.

Évekig jártam pszichológusokhoz, nem sok eredménnyel, de sokat változtam. Mai napig fejlesztem az önértékelésemet és önmagam elfogadását. Ahogy fejlesztettem magam (már sokkal nagyobb eredménnyel), egyre többet kerestem és jelentősen többet tudtam dolgozni. Mára már meg van a gyümölcse.

Annyi volt az egészben, ami talán nem a legjobb nekem, hogy nem tanulhattam hobbiból mindefélét. Csak olyan kurzusokat és könyveket vehettem, amivel egy témában, a vállalkozásomban mélyülhettem el jobban.

Az emberek többségére nem mondható el ez, hogy majd valaki eltartja és felfuttat egy vállalkozást saját tudásával. Nekem párom mindig is tudta, hogy lapul itt nálam ész, kitartás és szorgalom.

Ő a terápiát is befektetésnek gondolta és hát igaza is volt.