Hogyan lehet pénzt duplázni?
Vagy ha a jegybankokat kérdezed ők úgy csinálják, hogy könyvelnek egy olyat, hogy
T kereskedelmi bankoknak nyújtott hitelek - K látra szóló kötelezettségek kereskedelmi bankokkal szemben
és ezzel tetszőleges mennyiségű forint került a gazdaságba.
"és ezzel tetszőleges mennyiségű forint került a gazdaságba."
Amit az átlagpolgár inflációval fizeti meg...
“Amit az átlagpolgár inflációval fizeti meg...”
Elméletben ha megduplázódik a pénzmennyiség, az semleges a reálértékre, azaz mindennek az ára duplázódik, pl az átlagpolgár fizetése is.
Akkor van baj, ha egy kommunista kormányzat a többletpénzmennyiséget egyszerűen támogatásként szétosztja, teljesítmény nélküli csoportoknak. Ekkor a teljesítménnyel, reáljavakkal rendelkező szereplők kénytelenek akkora árnövelésre, amivel elértéktelenítik ezeket a teljesítmény nélküli transzfereket.
Ha simán piaci hitelekként terülnek el a gazdaságban a többletpénzek, az nem okoz vagyonveszteséget senkinek. Csak a kommunista transzferek (tenyészkölcsön, széchenyi hitel, szjavisszatérítés, segély, árstop) azoknak, akik nem kapnak.
Már egyszer dupláztam. De az sima munkabérrel volt csak. Felvettek x összegért, aztán később kaptam 2x-et.
Gondoltam letezik több lehetőség is duplázasra a mezei alkalmazotti araszolás kívül is.
A sikeresek talpraesetf emberek gondolkodasa erdekelne akik nem ilyen csőlátásuak csak hogy tanulj dolgozz. Hanem sokmindenben eszrevesznek lehetoségeket es ki is aknázzák.
Es mégsem kell ehhez céget sem felhúzni hogy a nav húzzon le.
Biztos vagyok benne hogy lehetőségek mindig mindenre léteznek. Csak észre kene azokat venni. És vannak akik észre is veszik es döl a lé.
Amugy ezt nem értem
"támogatásként szétosztja, teljesítmény nélküli csoportoknak. Ekkor a teljesítménnyel, reáljavakkal rendelkező szereplők kénytelenek akkora árnövelésre"
Azért ha a szegény segélyt kap miért lenne bárki is áremelésre kenyszerítve?
“Azért ha a szegény segélyt kap miért lenne bárki is áremelésre kenyszerítve?”
Képzeljük el, hogy a gazdaság ezekből áll:
Állambácsi, jóska, pista, jancsi.
Jóska megtermel mindent, ami pistának kell, pista megtermel mindent ami jóskának kell, jancsi nem tud szart se.
Kitalálják, hogy legyen pénz, ami megkönnyíti a cserét. Jóska 100 pénz értékű árut termel, Pista is, mert ők pont egymást ellátják.
Jön Állambácsi, és mondja nekik, hogy kinyírlak titeket, ha nem adtok fejenként 10-et, áru formájában. Ezt hívjuk adónak. De ez ugye még nem okoz semmi inflációt, annyi, hogy Pista is, Jóska is kénytelen beérni 80 értékű áruval.
Ekkor azt mondja Állambácsi, hogy Jancsinak is ad ő 80-at, úgy hogy nyomtat ennyi pénzt. Jancsi most már elvileg vehet jóskától és pistától is terméket. Jóska azt látja, hogy az árujáért pista meg jancsi is kínál pénzt: pista 80-at, jancsi 40et. Ugyanígy pista áruira is egyszerre pályázik jóska 80nal meg jancsi 40nel. Mit lehet tenni, nyilván mind jóska, mind Pista árat emel 120-ra mindketten. Csak így most már mindkét termelő fél olyan keresletet lát ahol 120 + jancsi 40 pénze verseng. Ekkor egymásnak beszámítva a termékeket addig emelik az árat, amíg Jancsi szart se vehet a 80 pénzéből - hiszen Jancsi szart se tud, egyikük számára sem termel semmilyen értéket.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!