Ügyvezető és a tulajdonos mikor felel a saját vagyonával egy kftben?

Pl ha az ügyvezető munkaviszonyában szándékosan kárt okoz, akkor a saját vagyonával fele, mint egy magánember.

A Ptk. 3:118.§-a értelmében, ha a gazdasági társaság jogutód nélkül, például felszámolási eljárás következtében megszűnik, akkor a társaság hitelezőinek lehetősége van arra, hogy a kielégítetlen követeléseik megtérítése érdekében, annak erejéig kártérítési igényt érvényesítsenek az ügyvezetővel szemben. Ez elsősorban akkor lesz sikeres, amennyiben bizonyítható, hogy az ügyvezető a kft. fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beköszöntét követően, a tevékenysége során nem vette figyelembe a hitelezők érdekeit és elvonta a fedezetet. Ekkor az ügyvezető a saját vagyonával felel, amennyiben a fentiek a terhére bizonyíthatóak.

Az ügyvezető mögöttes felelősségéről a csődtörvény (Cstv.) 33/A § rendelkezik. A törvény tartalmazza azt is, hogy az is felelősséggel tartozik a hitelezőknek, aki a vállalkozást ténylegesen irányította. Így tehát hiába íratta bárki is strómanra a céget, ha bizonyítható, hogy valóban ő állt a cég mögött, akkor a tényleges ügyvezető vagyona ellen fog a per irányulni. Az említett törvényhely legfontosabb rendelkezése, hogy a felszámolás kezdő időpontja előtti 3 évet veti vizsgálat alá, tehát ha a megelőző 3 évben, az ügyvezető csalárdul járt el (például a hitelezők kifizetése helyett magának fizetett kölcsönöket), akkor a bíróság meg fogja állapítani az ügyvezető mögöttes felelősségét korlátolt felelősség mellett is.

Főszabály szerint ugye a bevitt tőke erejéig felel az ügyvezetés. A Ptk. és egyéb jogszabályok ugyanakkor kivételt tesznek a főszabály alól, és megteremtik a lehetőségét annak, hogy a társaság tartozásaiért annak tagjai álljanak helyt.

Helytállási kötelezettség terheli a társaság tagját a következő esetekben:

- ha a jogi személy tagja vagy alapítója korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt a jogi személy jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn;

- az elismert vállalatcsoport uralkodó tagja felel, amennyiben a vállalatcsoport egyik ellenőrzött tagja felszámolási eljárás alá kerül, és az uralkodó tag nem képes bizonyítani, hogy az ellenőrzött tag fizetésképtelensége nem a vállalatcsoport egységes üzletpolitikája következtében állt be;

- amennyiben a társasági szerződés egy többszemélyes társaság esetében úgy rendelkezik, hogy a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig valamely tag a pénzbetétének felénél kisebb összeget köteles befizetni, vagy a fennmaradó pénzbeli hozzájárulás szolgáltatására a társaság nyilvántartásba vételétől számított egy évnél hosszabb határidőt állapít meg és a pénzbeli vagyoni hozzájárulását ezen tag nem teljesíti, ugyanakkor fontos, hogy helytállási kötelezettsége csak a nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulás összegének erejéig áll fent,

- amennyiben pótbefizetés előírására került sor és a pótbefizetést a tag vagy késedelmesen teljesítette, vagy elmulasztotta teljesíteni;

- abban az esetben, ha a társaság jogutód nélkül megszűnik, a ki nem elégített követelésekért a hitelező keresete alapján a minősített többséggel rendelkezett tag köteles helytállni, feltéve, hogy a jogutód nélküli megszűnésre a minősített többséggel rendelkezett tag hátrányos üzletpolitikája miatt került sor;

- amennyiben a tag a tagsági jogviszonyával összefüggésben szándékosan okoz kárt szintén magánvagyonával felel, egyetemlegesen a jogi személlyel.

De itt egy minicikk is a témában: [link]