Hasznos élettartamon túli állóeszköz használata hogyan lehetséges?
Nem értek a számvitelhez, egyelőre saját vállalkozásom sincs, de megakadt figyelmem több egybehangzó íráson, amik az állóeszközök mindenkori könyv szerinti értékének és ezáltal az eszköz amortizációs költségének elszámolásáról szólnak.
Teljesen naivan úgy gondolnám, ha vmit szeretném, hogy vállalatom megtermeljen, veszek céges pénzből egy eszközt, használom, ameddig úgy tetszik, ha meg már nem jár vele jól a cégem, eladom vmennyiért v kidobom. A termékem árát nyilván úgy határozom meg, hogy adott körülmények közt a legjobban jöjjön ki belőle a cégem, egyetlen vevőnek se tartozom beszámolni, hogy az általa vásárolt termék árában x Ft a termelőeszköz amortizációja.
De arról olvasok, hogy ha veszek egy eszközt, már akkor előre látnom kell, mikor mennyi lesz a könyv szerinti értéke, mikor éri el a hasznos élettartamát és vele a maradványértékét. (Amikor már nincs értelme tovább használni, az sztem pont azt jelenti, hogy 0 pénzt fizetnének érte, ha el akarnám adni, mert már másnak se igen kell. Max az esetleges ártalmatlanítási költségek, amik még ott vannak.)
És a leírás rátáján menet közben állítólag már nem módosíthatok, meg ha van egy 0-ra íródott eszközöm, azt állítólag értékteremtésre nem is használhatom, sőt igazoltan ki is kell dobnom...)
Itt teljesen tanácstalan vagyok, valóban így nézne ki egy normál hazai vállalat gazdálkodása?! Ez tökre életszerűtlen. Pedig vmi aktuális számviteli törvényt magyarázó írások ezek, nem vmi Kádár-kori tankönyvből vett fejezetek. Talán a MÁV, a BKV vagy a Posta működik ilyen alapokon, de nem tudom elhinni, hogy ez lenne egy életképes, sikerorientált cégnél is!
Kérem, az írjon, akinek van vmi tapasztalata cégvezetés vagy számvitel területén! Előre is köszönöm a meglátásotaikat a témában.
Kétféle écs van a számvitelben. Az egyik a számviteli törvény szerinti, a másik a tao törvény szerinti. Ez a kettő sokszor eltér egymástól. Igen, beszerzéskor meg kell saccolnod, hogy meddig kívánod használni. A gyakorlatban ez úgy megy, hogy a tao tv szerinti leírási kulcsokkal dolgozunk, kivéve azokat az eseteket, amiket konkrétabban tudunk. Pl ha bérelsz fixen 5 évre egy ingatlant, ezen végzel felújításokat, stb, akkor azt 5 év alatt írjuk le. De még számos egyéb ilyen példa van.
0 könyv szerinti értékű eszközt semmi sem tilt, hogy használjunk (habár maradványértéket nagyobb eszközöknek szoktunk meghagyni), gondolj csak bele: veszek nettó 190 ezerért egy laptopot. Mivel 200 alatt van, ezért egyből költségelem, a nettó értéke 0 lesz. Azonnal, az aktiváláskor. Mégis használom tovább nyilván.
Kidobni amúgy kb semmit nem dobhatsz ki hivatalosan csak úgy, a selejtezésnek is áegvan a maga menete. Nyilván az élet sokszor más, mint a papír.
Köszönöm a részletesen kifejtett választ!
Ebből is látom, mennyit nem tudok még a területről.
Ahogy előttem írták, attól, hogy egy eszközt értékcsökkenésként nullára leírsz, még akár "évtizedekig" is tudod utána használni, ha semmi baja nincs. A páncélszekrényt sem dobod 5 év múlva ki. :) Ha van baja, és megéri, akkor pedig javíttatod. A nullára leírás nem azt jelenti, hogy másnap kötelezően kukázni kell. Számvitelileg lesz csak az értéke nulla (papíron, a könyveidben), nem gyakorlatilag (sok eszközt maradványértéken tartasz nyilván).
Ha meg akarsz szabadulni tőle, és eladod, akkor eladod. Nincs jelentősége, hogy nulla értéken tartod nyilván a könyveidben.
Köszönöm #3-nak is!
És azt jól vélem-e, hogy egy cég a vagyontárgyát bármilyen, a könyv szerinti értéket elérő áron eladhatja, alatta viszont nem? Gondolom, ha utóbbi történne, azzal elkótyavetyélné azt az ÁFA-kedvezményt, amit a tárgy megvételekor igénybe vett az államtól.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!