Mennyibe kerülne egy olyan ÖNFENNTARTÓ közösséget létrehozni, ami ötvözi a krisnások, katonaság és a nerd-ség jó tulajdonságait?
Régóta foglalkozom önfejlesztéssel és azt látom, hogy egyre nagyobb igény van ezekre, viszont az egyre népesebb fogyasztói tábor egyfajta drogként használja ezeket. Elméletből mindenki profi, a gyakorlatba viszont csak nagyon kevesen tudják átültetni.
Ennek pedig az egyik legfontosabb oka, ami egyben a legkönnyebben megváltoztatható az az úgynevezett "cold turkey" módszer hiánya.
A katonaságot is a sok negatívuma ellenére is ezért sírják vissza sokan, mert kötelező volt, nem lehetett kibújni alóla, megkaptad a "megszoksz vagy megszöksz" választási lehetőséget és utólag, mindig csak utólag lettél hálás, hogy a sok erőfeszítésnek és szenvedésnek köszönhetően érezhetően javult a fizikai erőnléted, megtanultál nem pánikolni krízishelyzetben és így tovább.
Viszont volt egy csomó hátránya, teljesen megtörték az egyéni akaratot, kollektíva részévé váltál és lényegében azért képezték ki őket, hogy a nagyhatalmak egymás ellen küldhessék őket.
A Krisnások szimbiózisban élnek a természettel, nem vesznek ki belőle többet, mint amennyit visszatesznek, így fenntarthatóan élnek, ez még a ruházatukra is igaz. Elhatárolódnak a népbutító médiától, illetve kerülik a káros, addiktív szerek fogyasztását.
Viszont nem lehet elmenni az mellett, hogy egy istenkép köré szerveződik az egész, akiknek szektaszerűen jó mélyen benyalnak tövig az imákon, ez pedig egy beteg, abszurd, groteszk hatást kelt.
És ott van a nerdség. Azért ezt a szót használtam, mert a geek, kocka, stb. már elcsépeltté vált. Tehát mikor egy EGYÉN annyira kirekesztetté válik a többségi társadalom számára, hogy már egészen kicsi korában extrém módon befelé fordul. És egyre többet tanul, fejlődik, olvas, emiatt még inkább visszafejlődnek az addig is csökevényes szociális képességei, a végén már egyre több mentális betegség fejlődik ki (szociális fóbia, pánikbetegség, agórafóbia, stb.) és hatalmasodik el rajta.
Emiatt meg nem értett szakértői lesznek 1-1 területnek és időnként komolyan előre tudják mozdítani az emberiséget a tudományos felfedezéseikkel, de legtöbbször elsikkad a tudásuk, mert nem teljesen elhatárolódtak a többi embertől.
És ezt a hármat kellene olyan módon ötvözni, hogy az alapja egy önfenntartó közösség, mint a Krisnavölgy, ahol az egyetlen alapszabály, hogy senki nem vehet ki többet a természetből, mint amennyit visszatesz. Nem lenne megkötés, hogy vegánok legyenek, de persze hamar rájönnének, hogy ha húst is akarnak fogyasztani, inkább keletebbről kell ötletet meríteni, mert a tradicionális dolgok (disznó, marha) nem éppen gazdaságosak, ugyanakkor a hagyomány és marketing dolgokat leszámítva tudományos értelemben semmi sem indokolja, hogy ne lehetne pótolni valami mással.
A katonaságból a fizikai erőnlét fontosságát, a védekezést és a túlélést vennék csak át, hiszen ezekre szükség van.
Végül pedig a homályos istenhit helyett a tudomány, művészetek, filozófia, stb. venné át a szerepet, mindegy, hogy valaki miben teljesedik ki, de valami társadalom számára hasznos dolog legyen.
És egyszer lehetne belépni kortól, nemtől, múlttól függetlenül. Tehát 100% elköteleződést kívánna a közösség és az alapelvek iránt. Aki úgy döntene, hogy kilép, az soha többet nem léphetne vissza.
Hogyan lehetne egy ilyen közösséget elindítani? Mekkora kezdeti tőkére lenne szükség hozzá?
válasza:Szerintem a tőke jelentené a legkisebb akadályt, ami egy ilyen... "szerveződés" létrejöttét elindítaná. A legtöbb vallási felekezetnek (vagy szektának) sokszor elég volt egy kunyhó vagy egy sötét szoba vagy egy fügefa az induláshoz.
Elolvastam, de konkrétan mi a cél? Mi a perspektíva ebben a kissé kaotikus szösszenetben? Ez inkább átnevelőtábornak hangzik, és az emberek ritkán fogékonyak arra maguktól, hogy sutba vágva saját értékrendjüket alávessék magukat ismeretlen emberek akaratának. Amit írsz, annak semmi köze az önfejlesztéshez.
Miért akarsz embereket megváltoztatni? Miben hibáztak, és Neked miért fáj, ha szerinted le vannak maradva? A nerdség önmagában sosem zárta ki azt, hogy valaki elmenjen katonának. De amúgy elég sok nerd köszöni szépen, jól van, és képes önállóan olyan szakmát választani, ami a nerdségével kompatibilis, esetleg segíti a kiteljesedésben.
"Emiatt meg nem értett szakértői lesznek 1-1 területnek és időnként komolyan előre tudják mozdítani az emberiséget a tudományos felfedezéseikkel, de legtöbbször elsikkad a tudásuk, mert nem teljesen elhatárolódtak a többi embertől."
A zseniket és feltalálókat ritkán értette meg a környezetük, legtöbbször maguknak valók voltak, Edison, Einstein stb, de a későbbi generációkra sem voltak jellemzőek a társasági életét élő, partyarc tudósok. Ez a szegmens sosem erről szólt.
"A katonaságból a fizikai erőnlét fontosságát, a védekezést és a túlélést vennék csak át, hiszen ezekre szükség van."
Ehhez mihez katonaság? Rengeteg harcművészeti iskola stb. létezik, nerdek is csatlakozhatnak. De leginkább ott bukik meg a dolog, hogy egy ilyen közösség soha nem lesz önfenntartó. Fogsz egy rakás különböző embert, kiemeled őket a komfortzónájukból, rájuk erőltetsz valami tan-félét, ami egy kicsit krisnás is, meg nem is, és akkor mellé még lehetnek katonák is, meg nem is (megj., anno nem egy sorkatona lőtte főbe magát, miután megtört (nem mindenki volt rá alkalmas), de ebbe most inkább ne menjünk bele).
"Végül pedig a homályos istenhit helyett a tudomány, művészetek, filozófia, stb. venné át a szerepet, mindegy, hogy valaki miben teljesedik ki, de valami társadalom számára hasznos dolog legyen."
A tudomány, művészet, filozófia nem homályos területek? Számomra pont ez a szép az egészben, hogy mindhárom ágazathoz szükség van némi belső elköteleződésre a sötétben tapogatózáshoz.
És mindig u.arra a kérdésre tudok csak visszatérni: miért? Semmi olyat nem nyújt az elképzelésed a leírtak alapján, amit ma valaki, egy elégséges anyagi háttérrel ne tudna saját maga megvalósítani. Talán, ha inkább arról szólna a dolog, hogy a társadalom valamely hátrányos helyzetű rétegét (a nerdök nem azok) szeretnéd felzárkóztatni az élethez, akik helyzetüknél fogva nem férnek hozzá teszem azt, a tudományhoz/művészetekhez... de igazából még csak az őszinte jó szándékot sem érzem ki a soraidból. Ne haragudj, de ez így csak fantáziálás, ami kidolgozatlanul lóg a levegőben. A "társadalom számára hasznos dolog" sincs definiálva azon túl, hogy "valamilyen".
Éppen az önkéntes döntéshozatal lenne a cél.
Hülye példa, de például rengeteg ember szeretne leszokni a cigiről, mégsem megy nekik, de csak az igazán gazdagok, akik nem függenek sem a munkájuktól (vagy mehetnek több hónapos szabadságra) engedhetnek meg például olyan, USA-ban létező tábort, ahol úgy élnek, mintha nyaralnának és közben leszoktatják őket a cigiről.
A cigit helyettesítsd be korábbi káros szokásokkal.
Senkit nem kényszerítenének akarata ellenére, de rengeteg ember vágyik arra, hogy legyen valami külső kényszer az életében. Még egy fitneszkarkötő is népszerű, ami óránként rezeg, hogy sokat ültél és állj fel, mozgasd meg magad.
A züllés, a negatív szokások, a könnyebb utak pedig mindig lefelé lejtenek, felfelé meredekek.
Az is igaz, hogy a hozzád legközelebb álló emberek átlaga vagy. És ez sok mindenre igaz.
A világ pedig egyre jobban atomizálódik, egyre inkább individuumokra hullik szét, mint a törzsfejlődés kezdetén, miközben a kooperációban, a közösségekben sokkal nagyobb hajtóerő van.
Valamit nagyon félreértettél. Semmilyen kényszer nem lenne. Aki akar, az önszántából csatlakozhat. De a legfontosabb az lenne, hogy ő maga akarjon változni, akarjon egy számára jobb életet (ez ugye relatív, de amennyiben a számára jobb élet azt jelenti, hogy fejleszti a testét és a szellemét).
Van az a mondás, hogy "dobd ki a szemetet". A fejlődés elkezdéséhez sokszor az kell, hogy kidobod a téged körülvevő szemetet, új életet kezdesz, teljesen új emberekkel veszed magad körül, olyan emberekkel, akik bármennyire különbözőek tőled, de elfogadják és megértik a céljaidat, hiszen mindannyiótok közös célja a fejlődés.
A homályost úgy értettem, hogy ezek egyike sem állítja magáról, hogy tudja az egyetlen és igaz igazságot, és neked hinned kell, különben...
Nagyon jól fogalmaztál egyébként "egy elégséges anyagi háttérrel ne tudna saját maga megvalósítani"
Éppen itt a probléma. Mindig a kezdet, az elindulás a legnehezebb és ezt nehezíti tovább az, hogy ha nem jó helyre születtél, akkor nagyon nehéz kitörni.
A tudományhoz és művészetekhez ELVILEG bárki hozzáférhet, hiszen ha pusztán matematikai, közgazdaságtani módon vizsgáljuk, akkor összegszerűen akár az internetet, akár a mobilinternetet, akár a könyvtári tagságot, semmivel sem kerül több pénzbe, mint a dohányzás, alkohol vagy épp a felelőtlen szaporodás.
Egyébként kicsit rátapintottál a lényegre. Ha valaki például beleszületik egy ilyen családba és sehogy sem tud azonosulni vele, annak lenne más lehetősége is.
A probléma mindig pszichológiai és környezeti. A környezet visszahúz és pszichológiailag nehezen lépünk ki amúgy is a komfortzónánkból még akkor is, ha külső támogatást kapunk hozzá.
Egy ilyen komplex közösségben pedig megszűnne minden kifogás. Nem lenne többé
1. Mi lesz a lakhatásommal, ha mégse jön össze és nem tartok ki a megtakarításaimmal.
2. Mi lesz, ha valami miatt megszűnik a cég, kirúgnak, ami a jövedelmemet biztosítja miközben nekem minden erőmmel a tanulásra kell koncentrálnom.
3. Folyamatosan a fetrengő, tróger, alkoholista családomat látom és nem tudok koncentrálni, miközben egymást verik.
És még sok más...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!