Megtudná mondani valaki, hogy mibe kerülhet kb: egy nagyon elhanyagolt halastónak hektárja?
Nem , nem lett belőle semmi , mert az a valaha volt tó , amit megnéztem , azt már nagyon magas költségek árán lehetne ismét halastó ként üzemeltetni .
Egy kb: 6 - 8 ha s területű tó lehetett valamikor , 200 méterre van az autópályától , tehát nagyon jó lenne a megközelíthetősége , de az a baj , hogy rengeteg benne a fűzfa és más egyéb , különböző cserjeféle . Na azt onnan kipucolni , ember feletti teljesítmény lenne , mert közben mind ez kb :1 méteres iszapból van kinőve .
Az iszap felszínén 5 - 20 cm közötti álló víz van . Biztosan van rá mód és speciális gépek , amivel ezt ki lehetne tisztítani + az iszapot ki kotorni a tó mederből , de ez legalább 100 millió forint lenne , becsléseim szerint .
Ha megérné ismét üzembe helyezni , akkor szerintem már régen le csaptak volna rá ,pl : nagy vállalkozók , vagy nagyon gazdag s befolyásos emberek .
Voltak még ilyen jellegű , eladó tavak , de azokat is olyan emberek vették meg , akiknek volt annyi tőkéjük , hogy bőven tudtak alkut kötni a tulajjal . Pl: 3 tó áráért + kialkudtak még 5 teleltető tavat hozzá .
Az óta már próbáltam másba is gondolkodni , illetve szerencsét próbálni , de az a baj , hogy manapság már nagyon nehéz földhöz is jutni , meg aztán a vállalkozókból is telítettség van bőven a munkaerő piacon . Kis és kezdő vállalkozóként , nagyon nehéz bármit is csinálni , mert már mindenütt ott vannak a nagy és befutott vállalkozók .
Fel nem adom , de egyenlőre nem jártam sikerrel .
Köszönöm, hogy leírtad. Nekem elsőre az jutott eszembe, hogy esetleg létezhet valami természetes módszer, amivel az élővilág maga állítja vissza a tavat idővel. Olyasmire gondolok, mint pl. hogy ha a begazosodott területre ráengedik a disznókat, az kitúrja a gazt gyökerestül, és nem kell kézzel vagy géppel kiásni, kihúzni azokat, elvégzi a természet.
Vagy a begazososdott területet kartonpapírral takarva a megfelelő ideig elpusztulnak a gazok fény hiányában. A papír meg ott is hagyható, elbomlik.
Szóval ilyen ökológiai megoldásra gondolok, talán létezik...
Itt írja, hogy "egy teljesen benádasodott szikes tavat sikerült helyreállítaniuk", viszont cserjékről nem ír, azzal mit kezdenének:
Nagyon szépen köszönöm a jó tanácsokat .
Látok is benne megoldást egyébként , miért is ne lehetne természetes úton elkezdeni a tó helyreállítását .
Ám az általam említett tavat úgy kell elképzelni , mint egy nagyon sűrű és elhanyagolt s magára hagyott erdőt , ami egy 6-8 hektár területű mocsáron helyezkedik el , ráadásul tele van jó kora fa gyökerekkel is , meg aztán van ott minden , amit csak el lehet képzelni . Egyszerűen , kritikus a terület állapota . Elsősorban a fákat kellene kivágni belőle , de oda gép be nem menne az biztos , mert egyből be süllyedne . Talán ki lehetne csörlőzni , de akkor is be kellene mennie egy ( alpinistának ) oda a mocsár rengetegbe , aki a fákat ki vágja és a kötelet rá teszi , hogy a gép ki tudja csörlőzni onnan . Meg lehetne csinálni , de erőn felüli munka lenne és jó sokáig tartana . Azután a tuskókat és gyökérzetet is el kellene távolítani , hogy egyáltalán halászható legyen a tó meder . A vízi bivaly talán le legelné a cserjéket , az talán jó megoldás lenne . De még ha sikerülne is ki tisztítani , akkor is szinte újra kellene építeni az egész tavat . Ki kellene mélyíteni a medret , új töltést kellene építeni , a tóhoz vezető úttal együtt , talán egyedül a zsilip lenne használható még . Meg lehetne csinálni szépre , mert amikor ott jártam , elképzeltem hogy , hogyan alakítanám ki a tavat és a partját . Már meg álmodtam és elképzeltem , innentől kezdve már csak minden pénz kérdése szinte .
Ennyire vadregényes ez a tó, nem gondoltam, hogy ennyire erdős. (Ilyenkor, beerdősüléskor a terület a hivatalos besorolása esetleg megváltozhat automatikusan, akár erdővé is, és akkor eléggé mások a szabályok... Hogy erdő-e, azt láthatod a neten erdőtérképen, de lehet, hogy nézted.)
Nekem a fák eltüntetése felvet egy kérdést, hogy akkor az erdő által biztosított hűvös is eltűnne, a Nap jobban szárítaná a területet, főleg nyáron, meg a fák a szelet sem fognák, a szél is fokozná a párolgást, ezek után mennyi víz maradna a tóban, főleg a nyári hőségben.
A mikroklíma megmaradása szempontjából hasznos lehet meghagyni minél több fát, viszont a tóban levő fák a szokványos módszerrel történő halászatot nyilván ellehetetlenítik. Esetleg ha lenne megfelelő nem szokványos módszer... Nekem persze egy betanított halászó állat ugrik be, de talán termelékenyebb eszközös módszerek léteznek.
Egyébként a vízibivalyoknál a meder taposása is számottevő lehet, amennyiben be tudnak menni a fák közé... Hátha meg lehetne úszni a kotrást valahogy.
Felvetődik, hogy ha kotrással sok iszapot eltávolítanak, akkor az a vízzáró talajréteg vízzárását csökkenti-e. Ha a bivalyok betapossák, akkor megmarad, sőt tömörödik elvileg. Ha ez a valóságban is tényleg így zajlik.
Hú , hát szerintem az a terület már nem tó ként van nyilvántartva , inkább fás , bozótos mocsár terület lehet .
Nos vadászati szempontból viszont kiváló a terület , mert igen gazdag a terület vadállományban .
Egyébként a tóban levő fák közül én sem vágnám ki az egészet , legalább is a tó hátsó felében , mert úgy sokkal romantikusabb lenne . Nyilván kellene tiszta tó medernek is lennie , hogy valóban halászható legyen .
Nem hangzik rosszul a bivalyok megoldása , de nagyon sok hordalék ( iszap ) halmozódott fel a tóban , azt önmagában nem biztos , hogy a bivalyok meg tudnák oldani .
A víz záró réteggel nem lenne baj talán , mert eléggé bő vizű patak táplálja .
De a kotrás utáni tömörítés sem lenne rossz a bivalyokkal , meg aztán tisztán tarthatnák a tavat és annak területét is a későbbiekben .
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!