Kockázatos lenne, ha a egy hónapig táppénzre mennék egy nappali kórházas pszichoterápia miatt?
A jelenlegi munkahelyemen 2,5 éve dolgozom, a munkámat elismerik, "megbecsülik", persze a főnök attól még paraszt, kötekedő, de legtöbbször csak az ugatásig jut, olyan igazán fájdalmas módon még nem vert alá egy alkalmazottnak sem.
Jelenlegi munkakörömre nincs helyettes, viszont még egy megfelelő takarítót is másfél évig tartott nekik felvenni.
30 éves vagyok, sajnos a személyiségfejlődésem nem sikerült a legjobban, mondjuk ez egy munkahelyen nem látványos, mert a logikus feladatokat hatékonyan el tudom végezni (nem...nem vagyok informatikus).
Viszont a magánéletemben nagyon nehezen találok kapcsolatot az emberekkel, noha voltak párkapcsolataim, de ez csak a rengeteg próbálkozásnak volt köszönhető. Egyébiránt az egész társas életem homokra van alapozva.
Jártam évekkel ezelőtt gyerekes fejjel is pszichológushoz, most egy elég nagy pofáraesés után pszichiátrián kötöttem ki erős szorongás miatt.
Két lehetőséget vetett fel az orvos:
Gyógyszer + magán pszichoterápia (gyógyszerek hatásmechanizmusa ismeretlenek, mellékhatásaik ijesztőek, magánterápia havi szinten 50-60 ezer forint költség)
VAGY
4 hetes csoportos sématerápia nappali kórházban, TB-re
Ezzel is veszítek pénzt, de úgy gondolom nem kevés hozzájárulást fizettem már az életemben a TB-nek, hogy valamit vissza is kapjak.
Sajnos nem látványosak a tüneteim, meg a problémám, de arra pont elég hogy szépen lassan elszeparáljon az emberektől, a közösségtől, az élettől.
Csak ugye kockázatos egy hónapra kiszállni a munka világából egy ilyen indokkal. Max olyan indokot fogad el egy munkáltató, hogy elütött egy autó vagy hasonló.
Mindenképpen a 4 hetes csoportterápiát javaslom - nekme is segített.
A munkáltató ne érdekeljen, hiszen ha kialakul mondjuk nálad egy pánikbetegség, akkor nem fogsz tudni a munkába sem bemenni - tehát fontosabb az, hogy most gyorsan helyrejöjj, amíg nem "fajulnak" el a dolgok.
Semmiképpen sem javaslom a gyógyszeres megoldást+ magánpszichoterapeutát - ez nem lesz megoldás.
Sajnos a megfoghatatlan panaszok miatt jár a stigma...
ha meghallják hogy mi ez az egész, akkor körbe röhögnek és lenéznek
nem verem fogamhoz a garast, de mint irtam a TB-től szeretnék visszakapni már én is valamit.
Plusz járhatok magánrendelésre, de attól még ugyanugy csak pár emberrel vagyok kapcsolatban az életem során, abból is a legtöbb a munkatársam.
A korházban viszont csoport van és védett környezet.
bocsánat, de egy kis létszámú munkahelyen, ahol le vannak osztva a szerepek, azon nem tudok változtatni, abban kell töltenem az időm nagyobb részét.
egy terápiás csoportban meg legalább folyamatosan ki vagyok téve új helyzetnek. Plusz tudok magamra figyelni, mert kikerül az életemből a hajtás, a munkahelyi megfelelés.
Pontosan, kérdező, épp ez az értelme annak, hogy bent fekvős - mert így nem vagy kitéve a környezeti hatásoknak, nem ront az állapotodon.
Annyit mondanék csak, hogy ott bent "szétszednek", mint az autószerelőnél, lebontanak alapjaira - majd utána összeraknak, mint egy autót vagy egy órát, hogy ismét jól működjél :-) Nagyjából így tudom megfogalmazni a terápia lényegét. Voltak bent olyan pánikbetegek, akik egyáltalán nem mertek felszállni egy buszra, de őket is helyrehozták. A munkahelyeddel meg ne foglalkozz, mint mondtam: első az egészséged.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!