MIÉRT kérhet az egyik ember a munkájáért másfél millát havonta, van aki meg százhúszból tengődik?

Az eladó mióta pék?

Ne legyél már hülye!

Pontosan osztom 43-as kollèga vèlemènyèt.

Tegnapra kell kèsz legyen a fejlesztès,unit tesztekkel mindennel,letesztelve,utàna ügyfèlnèl is tesztelni de utàna mèg hibajavìtàsok.

Azt hiszik sokan,hogy facebookozàs meg jòpofizàs megy kèt kàvèzàs között.

A bérbeli különbségek teljesen normálisak, hiszen piacgazdaság van, a munkaerő is a piac része.

Viszont abban igaza van a kérdezőnek ,hogy valamilyen módon illene szabályozni ezt a piacot, különben óriási gondok lesznek (vannak). Mert az rendben van ,hogy egy pék nem keres másfél milliót havonta, de a minimálbért/bérminimumot úgy kellene behatárolni, hogy abból a hazai viszonyok között meg tudjon élni egy ember. Mert jelenleg nem tud. KÉptelenség. A német, francia, belga, holland minimálbérből bőven el lehet lenni, de nálunk ez képtelenség.

Még ha van az embernek saját lakása/háza akkor sem.

Már az maga, hogy IT-s értelmezhetetlen, mert most micsoda, szervergazda, programozó vagy a titkárnő aki a főnök helyett készít word szövegeket? Az IT-s legalább olyan, mintha azt rtod, hogy egészségügyi dolgozó. De nem mindegy, hogy nővér, segédápoló vagy főorvos.

De a kérdésed lényege, alapban olyan szakmákat hasonlítasz össze, amik nem relevánsak. Az ápoló magán vagy állami? Ha állami (ami a nagyrésze), akkor azért annyit keres, mert az állam, és nem a piac árazza be. Ez minden államimiunkára igaz, a felsővezetésen kívül, hogy a magánszektorban jobban kereshetsz vele. Az, hogy ki miért marad államiba, pedig mindenkinek a saját döntése (főleg manapság).

A pékek nagyrésze egyéni vállalkozó, azaz jobban tudja befolyásolni a saját bevételét, hisz ő maga tud minden piaci folyamatra reagálni, és nem a vezetőt kell baszogatni. De erre figyelni kell, hogy ha nem vesznek fehér kenyeret az emberek, akkor akármennyire jót is készítesz a piacot ez nem érdekli, át kell állni törkölybúzás zsömlére. Nagyon sokan ezt a paickövetést nem szívesen csinálják, vagy nem értenek hozzá.

Az, hogy mennyi ideig tanulsz valamit, egyáltalán nem biztosíték semmire. Jó példa, hogy ha most tanulnék inkább tanulnék gáz és központifűtés szerelőnek, mert azzal simán az IT-s fizetéseknek is be lehet vágni, mert a kínálat nem fedezi a keresletet.

A programozásban is lesz majd olyan, amikor kevesebb emberre lesz szükség, és nekik kell majd átképezniük magukat valami másra. De ez egy jó bonyolult folyamat, és nehéz előre kikövetkeztetni, hogy ez 10, 50 vagy 100 év múlva fog bekövetkezni. Ha valaki ehhez jobban ért, akkor ő viszont valószínű egy gazdasági tervező vagy valami hasonló, és kb kiröhögi ezt a bért amit írsz.

A lényeg, a piac diktál, kivéve ha az állam belenyúl, de bizonyos szintig az emberek felelőssége, hogy akarnak-e váltani, mert most pont erre minden lehetőség megvan.

A tudásod, a szakértelmed, a tapasztalatod egy áru, amit a munkaerőpiacon el tudsz adni. Az, aki meg akarja venni, eldönti, hogy amit a te szaktudásoddal megtermel, azt mennyiért tudja az ügyfeleinek eladni. Mérlegeli, hogy neki elég-e a megmaradó összeg nyereségnek. Ez az alkalmazotti lét. Ha nem tetszik, lehetsz vállalkozó, és akkor magadat árazhatod be, közvetlenül az ügyfélnek. De akkor te futod a kockázatot is: ha mégsem fizet annyit, ha nem tetszik neki, ha nincs elég ügyfél.

Nézzünk egy ITs példát. Van 100 gyári munkás, akik havi mondjuk 150 nettót keresnek, ennek a teljes költsége 300 ezer forint/hó/munkás. Egy robotikával foglalkozó programozó meg egy mérnök (tegyük fel) fél év alatt épít egy robotot, ami kiváltja a jövőben ennek a 100 embernek a munkáját. Könnyű kiszámolni, hogy akár a havi másfél milliót is megéri nekik kifizetni.

Lehet beszélgetni arról, hogy jobb lenne nagyobb állami szabályozás, de a tapasztalat azt mutatja, hogy az állam nem jó ebben. Példának lehet hozni az egészségügyet mondjuk.

A garantált bérminimum/minimálbér jelentős emeléséről meg lehet vitatkozni, de az azt jelentené, hogy mondjuk a 4-5 autógyártó multi összepakolná a sátorfáját, és átmenne Romániába. És akkor nem csak ezek amunkahelyek szűnnének meg, hanem ezek beszállítójánál lévők is. A magas munkanélküliség miatt jelentősen visszaesik a belső fogyasztás, kevesebb tvt meg kenyeret vesznek az emberek, még több cég megy tönkre. Az államnak csökken az adóbevétele, kénytelen adókat emelni. Nem túl vonzó jövőkép.