Magyarországon diplomával elhelyezkedni vagy kimenni Ausztriába mosogatni? Melyiket érdemesebb csinálni?

Lehet Ausztriában többet fogsz keresni, de én nem bírnék heti 40 órában edényeket mosogatni. Valahogy annyira megalázónak érezném, hogy csak ennyire tudtam vinni, hogy a munkám tényleg piszkos edények elmosása 8 órában.

Akkor már inkább keressek kevesebb pénzt, de legalább valami emberhez méltó intellektuális munkával.

Ha piacképes a diplomád akkor elhelyezkedsz és jól keresel.

Ha büfészak akkor meg minek öltél bele annyi energiát. Sosem értettem. Miért nem szól senki ezeknek a gyerekeknek, hogy éhen fognak halni.

Mert a gyerek naiv, és azt akarja tanulni, ami érdekli. Rosszabb esetben oda megy, ahova felveszik, és addig is a szülei tartják el.

Amúgy tényleg milyen diploma?

Egyébként érdemes kimenni külföldre akár alantas munkára is 1-2 évre. Nem többre! De csak azért, hogy megtanuld a nyelvet felsőfokon. Én voltam kint, így már el lehet helyezkedni. Viszont sokan beleestek abba a hibába, hogy mindenhova csak magyarokkal jártak, magyarokkal laktak, így a nyelvet minimálisan használták, így 1-2 év után még alig beszéltek az ország nyelvén. Ezt így semmiképp. Sok olyan esélyt kell keresni, ahol tudsz a helyiekkel beszélgetni, nyelviskolába eljárni mindenképpen!

Leginkább a 7-esre szavazok, és 1-2 év ami a nyelv fejlesztésében is jó és még gyűjthetsz is valamennyit, ha jól spórolsz. Utána lehet helyezkedni és további képzésekben is gondolkodni.

Az ilyen úgynevezett büfé szakokkal szerintem az a gond, hogy elfogadnak a kereslet fölötti induló létszámokat, pedig eleve el sem kellene fogadni adott létszám fölött, mert az bizony kicseszés. Olyan mint egy mézesmadzag.

És bizony alapvetően lehet is tudni, főként állami apparátussal, hogy mire mennyi a becsülhető munkaerő kereslet, és simán hasznosabb lenne akár fél, de akár negyed osztályokat, évfolyamokat is indítani, mint, hogy mindkét fél idejét és pénzét pazarolni fölöslegesen.

A képzési termeket meg le lehetne egy mobil fallal is választani, hogy két kisebb terem legyen belőle, persze plusz ajtót az kellene oda tenni, de csak ennyiből megoldható lenne.

az induló képzéseket meg évente felül kellene vizsgálni, és a létszámokat aktualizálni.

Szerintem a büfé szak/ok gyakorlatilag egy "átverés", mert kicseszés kitenni a kínálatba azt ami a gyakorlatban használhatatlan. Az ilyen képzéseket többnyire a magán képzések területére lehetne átvinni, és akit érdekel az fizet és elvégzi, de az egyetemekről száműzni lenne célszerűbb a gyakorlat miatt.

A fiatalok élettapasztalatuk kisebb volta miatt (ami érthető is), teljesen nyilvánvaló, ha csupán valami érdekeset látnak egy képzésben és már ennyitől is jelentkeznek rá. Míg ha nem lenne ott a büfé szak az egyetemen, akkor ki lenne kerülve a probléma, de adott, tényleg behatárolt és kisebb létszámokkal az is rendben lehetne, de csak konkrét mennyiségi keretekkel. Csak ne tudjon már évente 100 ember vidékfejlesztési agrármérnök, vagy természetvédelmi mérnök szakon végezni, mert nincs szükség ennyi vidékfejlesztési agrármérnökre, se természetvédelmi mérnökre. Alig akad egy-egy állás és azok is szinte kihalásos alapon tölthetőek be.

Kötelezővé kéne legyen a felvételi kiírásban az adott képzéssel betölthető állás/ok megnevezése, mert sokan azt se tudják jelentkezéskor, hogy mit csinálnának ha az adott képzéssel helyezkednének el. Lényeges lenne még kitenni a kiírásban a tavalyi és ez évi elhelyezkedéseket és azt is, hogy az országban összesen hányan töltenek be olyan állást, mert a puszta mennyisége is lehetőséget ad, vagy lekorlátoz. Az évente betöltött új munkaköröket is ki kellene tenni, mert abból is jobb döntést tud hozni a jelentkező, és ez közérdek is, ami mindenkinek előnyös. Ne legyen már, hogy végzik el az egyetemeket és alig van némi gyakorlati haszna, mert csak elpazarolják vele az emberek az idejüket és pénzüket. És ezt az állam jól le tudná vezényelni a hatékony munkaerőpiaci rendezés keretei között.