Voltatok már úgy, hogy megszereztetek egy szakmát (akár egyetemi, főiskolai, OKJ-s keretek között), aztán teljesen elment a kedvetek tőle?

Szerintem sokan vannak ezzel így. Amikor iskolaválasztás előtt áll egy gyerek, akkor még nem sokat tud a munkaerőpiaci helyzetről, a fizetésekről, az árakról, na meg lehet, hogy arról a szakmáról sem, amit választ. Középiskola előtt szerintem egyértelműen a szülők választanak, vagy inkább az, hogy hova veszik fel. De még főiskola előtt is sokszor.

Nekem tanári diplomám van. Én ezt akartam csinálni. Igen, mondták, hogy sz.. a fizetés, de úgy voltam vele, nincsenek nagy igényeim. Nem kell évente új kocsi, meg külföldi nyaralás. Emlékszem az első fizetésem 54.000 Ft volt 2001-ben. Akkor itt a városban egy albérlet kb. 50.000 Ft+rezsi volt. Nem akartam elhinni. Ilyen létezik? Diplomás ember és ha nem lakhat a szüleinél, akkor mehet csövezni?! Azonnal elkezdtem mást tanulni, és 4 év múlva elhagytam a pályát. Nagyon szomorú. Pedig elmondom, hogy voltaképp jobban élveztem, több sikerélményem volt, és sokkal több értelmét is láttam, mint most, hogy egy irodában számlákat tologatok. Dehát itt 3-szor annyit keresek. Nagyon nem mindegy. Emlékszem az ex-főnököm mindig azt mondta, hogy az a jó tanár, akinek gazdag vállalkozó a férje, és az asszony meg hobbiból tanít. A fene egye meg őket, én soha nem vágytam arra, hogy egy férfi tartson el, nem azért tanultam, hogy zsebpénzt keressek.

Már egyetem alatt tudtam, sőt igazából amikor jelentkeztem a szakra sejtettem, hogy értelmetlen az egész és csak időpazarlás. De mégis elvégeztem, mert nem akartam otthagyni ha már belekezdtem és mégiscsak többetér a "büfé" diploma is, mint a sima érettségi...

Sajnos az a baj, hogy sokan nem értik miért mennek rengetegen, itt az oldalon is divatos kifejezéssel élve "büfészakra".

Pedig igazából a középiskolában szépen lassan (vagy gyorsan?) kialakul, hogy ki milyen tárgyból/tárgyakból esz kiemelkedő vagy csak szimplán jó és ezek alapján fog jelentkezni egyetemi szakra. És ez a magyar oktatás legnagyobb hibája, hogy idióta tantárgyak alapján beskatulyázzák az embert és hiába lenne kedve / tehetsége máshoz, mint amit a tantárgyai sugallnak, egyszerűen nem veszik fel más szakra. Mert lehet, hogy valaki kiváló mérnök lenne, de mondjuk a középiskolába ahova járt szarul tanították a fizikát, matematikát, viszont az illetőt érdekelte az irodalom és a történelem is ezért, elmegy valami bölcsészakra, mert máshova nem veszik fel.

#4-es: rossz iskolai oktatás mellett nem feltétlenül derül ki, hogy az illetőnek van e tehetsége az adott tárgyból. Van egy rossz tanár aki "oktatja" a tantárgyat, pl. most jelen példánál maradva a fizikát és a matekot. A tanuló nagy reményekkel megy az iskolába, érdekli a téma, de lehet nem megy neki minden része könnyen, szüksége lenne arra, hogy elmagyarázzák neki a dolgokat, hogy MEGTANÍTSÁK az alapokat. De a tanár a rossz módszereivel/személyiségével/egyéb dolgai miatt kiöli a lelkesedést a dikából, beskatuályázza, megbélyegzi, hogy a diák idióta, nem ért hozzá, tehetségtelen és ebből előbb vagy utóbb valóság lesz és a tanuló nem fog foglalkozni az adott tárggyal.

Az esetek 70%-ban a tanár / az iskola a döntő, hogy az adott gyerek milyen irányba orientálódik. Ha egy rossz iskolába jár, ahol rossz tanárok oktatnak még a legnagyobb zsenikból is kiölhetik a lelekesedést és tanulási vágyat...

Egyébként ez a legnagyobb baja a magyar oktatásnak, hogy borzasztóan "szögletes". Nem hagy teret a tanulónak, úgy tekintenek rájuk már egészen kis koruktól fogva, mint valami potenciális rabszolgák (ami valósággá is válik később), robotokra, gépekre. Uniformizált és egységesített az oktatás, ráadásul teljesen lényegtelen információkkal tömik az ember fejét, meg utáltatnak velük szinte mindent ami az iksolához kapcsolódik.

Nem is csak arról van szó, hogy megengedhetik-e maguknak a szülők vagy nem. Van-e rá idő? Normális dolog az, hogy a gyerek 8-tól 4-ig az iskolában ül, aztán meg a szülő még tanítás után este különórára hordja a gyereket? Azért jár iskolába, hogy a felzárkóztatást, a tehetséggondozást ott végezzék, és ne a gyerek amúgy is szűkös szabadidejében.

Lehet, hogy valaki jó mérnök lenne, de elveszi a kedvét a matektól egy rossz tanár. Akkor inkább elő sem veszi, utálni fogja a matekot. Egyébként ha már a matek, engem apám mindig azzal zaklatott, menjek el közgázra. De oda a matek kellett!!!

Végül levelezőn csak megcsináltam, oda már a korábbi diploma és nyelvvizsgák alapján felvettek. Semmi bajom nem volt a főiskolai matekkal! Igazából 2 félévet tanultunk valószínűségszámítást meg analízist. Ez a mateknak pont egy olyan része, amit még értettem és szerettem is. A többi számolgatós tantárgy meg simán az alsós matekanyaggal érthető. Szóval igenis a rossz oktatás miatt mennek olyan szakokra a gyerekek, amelyekkel végül nem tudnak elhelyezkedni, az értelmesebb szakmákra meg nem is jelentkeznek.