Miért panaszkodnak az emberek, hogy nincs pénzük, nem találnak munkát, ha valójában nem is akarnak dolgozni?

Felénk nincs munkalehetőség. Ha van,arra 100 jelentkező van. A másik dolog,hogy a legtöbb vállalkozó nagyon szemét a dolgozóival. Ennek híre megy,és hozzájuk nem akar menni senki. Lehet,hogy egy-két hónapig lenne állása,minimálbérért,és kezdhet újra állást keresni.

Ha a te szüleid rendesek,ők akkor kivételek.

De van, az én főnökeim is azok :)

kérdező: nem tudom, de én is tapasztaltam ezt, az emberek nem akarnak dolgozni, se tanulni. Nekünk ezzel volt problémánk felvételnél, olyanok jelentkeztek, akik egyszerűen buták és tudatlanok voltak, már az önéletrajz is sokaknál gyanús volt, azért behívtuk őket, és hát áhh...

Valamiért ma azt hiszik az emberek, hogy nem kell se dolgozni, se tanulni, a pénz meg majd csak úgy lesz... aztán csodálkoznak, amikor nem.

Diplomával és TUDÁSSAL el lehet helyezkedni. Sőt ha valamihez nagyon értesz, akkor diploma nélkül is kisebb cégnél, a nagyobbak igénylik a diplomát.

Persze szükséges hozzá némi pozotív hozzáállás is, hogy AKARJ munkát találni, és dolgozni.

Na igen.

A munkáltatóim nagyon rendes emberek, vállalkozók. Velem és a kollégáimmal is korrektül viselkednek, bánnak.

De így is van, aki majdnem repült tőlünk, mert fusizott, pedig meg lehetett volna beszélni, hogy megcsinálja, csak a száját kellett volna kinyitnia. És nem repült, csak büntetés lett belőle.

A kérdésre is reagálva:

Amikor a cégnél a várandósságom előtt kerestünk embert a helyemre, az én feladatom volt a jelentkezések kezelése, előszűrése.

Döbbenet, micsoda pályázatok jöttek!

Pl.

nem a kiírt posztra jelentkezett,

az elvárt végzettsége élből nem volt meg,

fogalmazni, helyesen írni nem tudott,

kértünk motivációs levelet, na azt a fele nem küldött, vagy ha igen, akkor az gyakorlatilag az önéletrajza volt másképp megfogalmazva.

Olyan is volt, hogy két egyforma pályázat jött két nőtől, ugyanonnan, szomszédok lehettek, mert a címek is stimmeltek...

Az időpontra nem jött el, vagy bejelentkezés nélkül beállított valaki annak ellenére, hogy e-mail-ben illetve levélben kértük a pályázatokat és csodálkozott, hogy nem érünk rá vele foglalkozni.

És a legtöbb pályázat egyen, unalmas, vagy éppen rosszul tagolt és nehezen olvasható.

Ja, a többi kedvencem: én már bármit elvállalok, csak fizessenek érte - takarítót kerestek valahova, oda meg derogált elmenni dolgozni, most árverezik az illető házát.

Vállalkozni vagy netán mlm üzletbe kezdeni (ez nálam = a vállalkozás kevés induló tőkével, zéró reklámköltséggel és kevés rizikóval) senki nem akar, mert akkor meg fel kell emelni a fenekét és dolgozni kell a pénzért. És ha dolgozik keres, ha nem, akkor nem. Míg ugye 8 órából jó esetben 6ot dolgozik valaki, a többi a kávézással, privát levelezéssel, trécseléssel megy el (tapasztalat).

Az a véleményem, hogy aki akar, az talál munkát, akármilyet. Ha pénz kell, nem szabad válogatni. Ha szakma kell, akkor meg a lehetőségeket és kiskapukat kell megtalálni és szó szerint el kell adnia az illetőnek magát.

Na, ezt érdemes lenne tanítani már a középiskolában is, mert a magyarok önmarketingje katasztrófa.

Hozzáteszem a másik oldalról is volna mit javítani. Az adórendszer tragédia, a bürokrácia szintén, ezek szinte megfojtják a cégeket. A multik túl nagy kedvezményeket kapnak, a gazdák meg haldoklanak. El kellene érni, hogy megérje normális béren bejelenteni a dolgozókat a cégeknek. És a szakmai képzésre sokkal szigorúbb követelményeket állítanék, ami tulajdonképpen igényesség is lenne. Elég csak a kereskedelmet megnézni és az ott dolgozók nagy részét (tisztelet persze a kivételnek).

Bocs, hogy hosszú lettem.

Utósó, én beatam eszt menedzsernekk de nemirnak vissza segíccsé mia baj:

[link]

Bennem akkor megy fel a pumpa, ha egyik felnőtt ismerősömmel látunk egy álláshírdetést, amit én a korom miatt (18 éven aluli) és a végzettség hiányában nem tölthetek be, de az ismerősöm igen. De mikor mondom neki, elkezdi, hogy manapság csak a szépeket veszik fel , csak a fiatalok kellenek, lehet nem is vennék fel, stb... Nem is próbálkozik, később meg ha vele egykorúakkal találkozik, azt mondja, hogy nem talál munkát. :/

Akikről meg te beszélsz kérdező, azokat sem tudom megérteni. Én jelentkeztem diákmunkára, meg még pár helyre, de az önéletrajzomat 20X átnéztem, hogy egy pici hiba ne legyen benne, neten rengeteg oldalt átnéztem hogy mire kell figyelni, külsőleg és tartalmilag is, mikor meg személyesen kell megjelenjek igyekszem a leghibátlanabbul kinézni, hogy tényleg megnyerő legyek mint a külsőmmel (ápolt, visszafogott, de azért csinos) és a viselkedésemmel egyaránt. Bár nem állunk az éhenhalás szélén, de ha jelentkezek egy munkára (vagy bárhova) akkor megpróbálom magamból a legjobbat kihozni, míg mások, akiknek talán még jobban kell a pénz vagy nem élnek a lehetőséggel, vagy csak félválról veszik a dolgot.