Szemétség lenne a többiekkel szemben ha mostanában mondanék fel?

"Nem rossz, csak mikor reggel úgy jössz be, hogy legszívesebben felakasztanad magad nem a legjobb érzés :D

"

"Felszolgálóként dolgozom"

És ez a szakképzettséged is? mert ha igen, akkor gyanítom, máshol sem lesz jobb kedved.

Pl. egy árufeltöltő mennyire szeret árut feltölteni?

Vagy egy takarító mennyire szeret takarítani?

Az emberek meglehetősen nagy része úgy él, hogy vannak olyan pillanatok, amikor utálja a munkáját. Van, aki gyakrabban, van, aki ritkábban. De egy hétfő reggel vagy egy szabadság utáni visszatérés még a legjobb munkahelyen is roppant utálatos tud lenni :-)

A többieket nem érdekelné, ha felmondanál, mert a főnök secperc alatt találna mást a helyedre... - azért ez nem egy atomfizikusi állás.

1000 Ft-os órabér, rendes bejelentés és kevesled?

Akkor te még nem güriztél xar helyen.

Persze mindenkinek a maga keresztje a legnehezebb, de elhiheted, hogy vannak a tiédnél sokkal rosszabb helyek is, szóval ha találsz jobbat, akkor válts nyugodtan, de ne feledd, azért majd csak menet közben fog kiderülni, hogy az valójában jobb-e vagy rosszabb a jelenleginél....

Mindenesetre ne csinálj lelkiismereti kérdést semmiből, mert biztos lehetsz abban, hogy hasonló esetben a többiek sem lesznek tekintettel rád és még a főnök sem.

Nem, nem mentünk át másik témába, mert nem egyszer előfordul - csak kevesen ismerik be - hogy felmond, mert fúúú, de jó hely a másik, ezt ígyértek, azt ígértek, ennyivel többet kapok, aztán mikor elkezd dolgozni, akkor kiderül, hogy többet kap, csak eddig 8 óráét dolgozott, most meg 12-ért kap többet, meg kiderül, hogy amit ígértek, a fele sem igaz, meg kiderül, hogy "elfelejtik" bejelenteni, meg kiderül, hogy alkalmi foglalkoztatással jelentik be, ahol a dolgozónak kell maga után fizetni a TB-t, nincs táppénz, nincs szabadság, stb.

És azért kérdeztem, hogy mi az oka a felmondásodnak, mert ha csak a pénz, akkor valósztínűleg később is találnál olyan helyet, ahol több a pénz.

Bár itt a legtöbb ember arra biztat, hogy ne foglalkozz a másikkal - én mégis azt mondom, hogy - mivel azt írtad, jól kijössz a kollégákkal - de igen, törődj veléük, lehetőleg ne szivasd meg őket.

Akik azt tanácsolják, hogy ne törődj másokkal, azok lesznek a legjobban felháborodva, amikor rajtuk fognak átgyalogolni.

Az én véleményem: mivel nem szörnyűek a körülményeid, ezért várhatnál a munkakereséssel, néha egy kis emberség nem árt :-) (és ezzel vissza is kanyarodtunk az eredeti témához)

Ja, és nem tudom, ki mennyire ismeri az élet törvényeit, de az életben körforgás van - előbb utóbb mindenki visszakapja azt, amit másoknak "ad". :-)

"Ne tedd azt mással amit magadnak sem kívánnál "