Szeretnék elmenni egy céghez, vállalathoz de mi a megnevezése ennek a "munkaterületnek"?

Rendszergazda. Programozás szinte egyáltalán nem fog kelleni, viszont ami kell:

- hálózatok ismerete

- hálózat tervezés

- hardver karbantartás

- szervert tudj telepíteni, konfigurálni, megold, hogy a szerverek úgy működjenek, ahogy az a cégnek megfelelő

- hardverek alap szintű ismerete, elektronika nem kell, egy cég nem fog szarozni a javítással házon belül, visszaküldi a boltnak ahonnan vették

- azért annyi elektronikai tudás kell, hogy egy teljes racket ne egy fali konnektorba dugj be, hanem eloszd a terhelést a három fázison

- minden amit csinálsz és nem igényel fizikai beavatkozást automatizálnod kell, mert gondolom nem akarod kézzel telepíteni a 40-ik nginx virtuális szervert, itt kön be egy kis scriptelés (lehet sima bash, de inkább ajánlom a chef, ansible környékén szétnézni

- mindent dokumentálnod kell, hogy a következő ember ugyan onnan folytathassa, ahol te abbahagytad

- mélyen kell ismerned a linux rendszereket

- virtualizálásról tudnod kell, hogy eszik-e vagy isszák, de ha olyan a cég, akkor ezt is kívülről kell fújnod

- docker, kubernetes és hasonló cuccok, ha a cég megköveteli

- kell tudnod használni az internetet, hogy válaszokat keress (hülyén hangzik, de sokan nem képesek google-özni)

- kreatívnak kell legyél, nagyon. Sokszor olyan probléma elé kerülsz, amivel más még nem találkozott, nem volt rá szüksége, így magadnak kell kikísérletezni a megoldást és élesben már csak a hibátlan verzió maradhat

- kitartás, mert sokszor lesz olyan, hogy valami az istenért sem megy, pedig mindent ugyanúgy csináltál, ahogy a dokumentációban van

Egyszóval nehéz munka ez és egy jó rendszergazdát manapság legalább ugyanúgy megfizetnek, mint egy jó programozót. Mostmár nem csak annyiból áll a munka, hogy feldobsz pár programot és megy, hanem komolyan meg kell tervezni a dolgokat és sokszor nagyon komplex megoldásokkal kell előállni (mi pl már két hónapja a dockeres microserverekkel kísérletezünk, hogy developement, staging és production részen is ugyanaz a rendszer legyen. Utóbbi kettő már régóta megy, viszont a devel az a fejlesztők saját laptopján fut és a legtöbbjük nem ért és nem is akar érteni a szerverekhez annyira, hogy egy sor commandnál többet vacakoljanak az environment elindításával, ami persze linuxon macen és windowson is ugyanúgy kell fusson).

Ez tipikusan olyan munka viszont, ahová nem elég egy egyetem, hogy elsajátítsd, hanem rengeteg tapasztalat kell. Én mielőtt rendszergazda lettem évekig saját szórakoztatásomra szervereztem és fél évig a munkahelyemen is csak teszt environmentekben szórakoztam, az éles rendszerek közelébe sem engedtek.

Van egy, az OKJ 5448106-os számú "Informatikai rendszerüzemeltető"

[link]

névre hallgató szakképzése, az lefedi a rendszergazdai munkakőrt.

De szeretnék rendszergazda lenni,

Egyszer libasültet enni,

Jó ruhába járni, kelni,

S öt forintér kuglert venni.

Míg a cukrot szopogatnám,

A gépeket bootolgatnák,

s Dicsekednék fűnek, fának,

Mi jó dolgom van nekem...

a RENDSZERGAZDÁNAK!

:DDD

Diák vagy? Menj fel az education.github.com-ra és regisztrálj, pár napon belül elbírálják és megkapod az education packot. Van benne sok menő cucc, de ami számít az a digital ocean 50 dolláros kupon, amivel 10 hónapig üzemeltetheted a legkisebb vps-üket. Sandboxnak tökéletes és a korrekt infrastruktúra miatt közel áll az éles szerverekhez.

Aztán beseggelni dolgokat nagyon nincs mit, viszont nézz utána annak, hogy hogyan működik a linux, ismerkedj meg a terminállal, mert az lesz az egyetlen dolog, amit szervereknél használsz, ott nincs fancy grafikus felület. Ezek mellett megéri a bash-ről elolvasni egy rövidebb könyvet, hogy tudj scriptelgetni benne, meg a terminálban elboldogulj (hisz a terminál az maga a bash). Ha ez megvan, akkor megéri kicsit utánaolvasni a virtualizációnak, a hálózati infrastruktúráknak, hogy legyen egy képed a témáról.

És akkor jöhet a gyakorlati rész. Leírok pár projektet, amik azért a valóságban is kifejezetten gyakori rutinfeladatok, amiknek a megvalósítása során azért elég sokat tudsz tanulni.

Saját gépen virtualboxban, vagy egy elfekvő, szabad kihasználatlan gépre (ajánlom a vboxot, mert a telepített rendszerről lehet snapshotot készíteni

amire bármikor visszatérhetsz. Networking options alatt a bridge módot válaszd, minden más lehet alapértelmezett, elég 1 mag és 512mb ram) :

- telepíts egy centOS 7 minimalt, csak a core package-k legyenek fennt

- a telepített gépre telepíts egy LAMP (linux-apache-mariadb-php) stacket és hostolj róla egy nagyon alap weboldalt, ami használ php-t és mysql-t is (ha nincs épp ilyen kéznél, akkor a phpinfo fájl is elég, de inkább egy githubról levadászott appot használj)

- telepítsd újra (vagy rollback a snapshotra) és telepíts egy lemp stacket (linux-nginx-mariadb-phpfpm) és hostold ugyanazt az appot.

Ezt már vps-en:

- térj át egy vps providerre (pl digital ocean, amihez van 50 dollár kredit, ha diák vagy, és most asszem lehet valahogy egy 100 dolláros trial creditet szerezni, írja az oldalon a részleteket) és telepíts ismét egy lemp stacket. Apache annyira nem használt a vállalati megoldásoknál, mivel az jóval általánosabb felhasználású. Nginx preferált a sebessége miatt, holott sokkal kötöttebb sok esetben. Ja ezek amúgy http szerverek. Más lesz, mert egy bérelt vps az oprendszer módosított verziója általában. Minden szoftverből a legutolsó stabil verziót telepítsd, ne azt, ami a centos repójában fent van.

- telepíts a vps-re egy git szervert, amit tegyél elérhetővé http protokollon keresztül beléptetéssel, használj apache-t http szerverként

- regisztrálj egy ingyenes domain nevet a freenom.org-on

- telepíts egy mail servert webmail interfésszel (legyen mondjuk postfix-dovecot-rainloop). A webmail interfészt nginx hajtsa. Majd rendeld hozzá a domain nevet a mail szerverhez úgy, hogy az emailek rendben kézbesítődjenek, ne kerüljenek gmail esetében a spam mappába és legalább 8.5 pontot érjen el a 10-ből a levél a spam szűrőknél (van teszter weboldal hozzá, keresgélj). Persze tudjál te is emaileket kapni.

- telepíts egy lemp stacket úgy, hogy külön szerveren legyen az nginx a php-fpm és a mariadb, ezek privát hálózaton kommunikáljanak.

Most jön a nehezebb része, ahová kell a scriptelés:

- készíts egy-egy bash scriptet az nginx, phpfpm és mariadb, amit ha lefuttatsz egy szerveren automatikusan telepít és konfigurál mindent emberi beavatkozás nélkül úgy, hogy a végén működjön a rendszer és hosztolja a webalkalmazást, amit korábban használtál. Ismétlem 0 emberi interakció legyen azon kívül, hogy felmásolod és elindítod a scriptet.

Térj át lokális hálózatra és virtualboxra:

- készíts egy centos 7 alapú szervert, ami PXE boot szerverként funkcionál.

- a pxe szerverre készíts egy rekordot, amivel telepíthetsz egy windows munkaállomást. Teszteld is ezt le egy virtuális géppel (lehet network/pxe-t megadni a boot orderben)

- készíts három másik rekordot, amik közül az egyik telepít egy nginx szervert, a másik egy php-fpm szervert, a harmadik egy mariadb szervert. Mindenből a legutolsó verzió legyen fent és telepítés után áljanak össze egy stacké, hostolják automatikusan az appot. A telepítés során az emberi interakció annyi legyen, hogy kiválasztod, hogy mit akarsz telepíteni a pxe boot menüből, azaz kickstart-tal telepítsd az OS-t és nfs szerverről automatikusan húzd át a korábban megírt bash scripteket és futtasd őket a post blockban.

- fogd meg a bash scripteket és írd át őket chef-be. Az az industry standard automatizálásra. Ehhez kell egy kis ruby tudás, de eléggé magától értetődő pár tutorial és a dokumentáció olvasgatása után. A jelszavakat és konfigokat a scriptekből szervezd ki a chef vaultba. Ehhez kell egy chef szerver is.

- módosítsd úgy a pxe rekordokat, hogy a bash script helyett authentikálják magukat a telepítés után a chef szerveren és a rolejuk alapján konfigurálják magukat a szerverek, amik clusterelhetőek legyenek (egy nginx szerver és egy mariadb szerver elég, viszont a php-fpm szerverek automatikusan kerüljenek be az nginx szerveren az upstreambe, lehessen belőlük akármennyi. Használd a hash load balancingot az upstreamben, olvass utána, hogy mik a különböző algoritmusok között a különbségek)

- telepítsd a netdata-t és olvass utána, hogy mit kell monitorozni egy szerver esetén, milyen egy szerver heartbeat ciklusa, mi utal gondra, stb.

Mostmár jól jön egy elfekvő vas. Telepítsd fel rá a proxmoxot, majd az összes dolgot, amit virtualboxban csináltál old meg proxmoxban is.

- gondolkozz el azon, hogy a fiktív appodnak milyen adatai nem reprodukálhatóak, azaz backupolni kell őket. Írjál scripteket, amik automatikusan backupolnak és n nap után törlik a régi backupokat, ha van mellette legalább 10 korábbi backup.

- olvass utána a proxmox high-availability-nek és tervezd meg hogyan működne a clustered

- képzeld el, hogy a hálózatot kell megtervezd mondjuk egy irodába, ahol egyszerre száz ember használ egy megosztást egy szerveren. Milyen lenne ez a hálózat, hogy ne legyenek bottleneckek, milyen erős szerver kell ehhez? A pénz nem akadály, de azért nem kell overkill legyen, ami jóval drágább a szükségesnél

Ez eddig elég átfogó egy standard szerver kezeléshez, de egy irodában pl ilyen kell

- lokálisan telepíts egy vps-re centos 7-et majd rakd fel rá a samba nevű programot. Konfigurálj be pár windows sharet és készíts egy windows domaint, amihez csatolsz is pár szintén virtuális klienst. A profilok legyenek konzisztensek, bármelyik gépről is lépnek be, azaz legyenek szinkronizálva. legyen olyan user, ami csak egy adott gépen léphet be, sehol máshol, illetve legyen olyan user, ami resetelődik egy adott állapotra minden belépés előtt. Módosítsd a default usert is, hogy legyen más háttérkép, legyen pár ikon a desktpon, meg amit akarsz. Legyen más, ennyi a lényeg.

- térjünk vissza a pxe-hez! Készíts egy olyan rekordot, ami 0 emberi interakcióval telepít egy windows-t, ami aztán automatikusan csatlakozik a domainbe

Vissza a szerverhez:

- a chef scripteket old meg úgy, hogy digital oceanon automatikusan, 0 konfigurálással menjenek (ezt a DO oldalán kell berhelni)

- a DO api-jával old meg, hogy ha a szerver terhelése nagyobb 40%-nál fél x percen át, akkor hozzon létre egy új php szervert és adja hozzá az upstreamhez (javarészt a php lesz bottleneck az appoknál, nginx nagyon ott van a sok konkurrens kapcsolat esetén), majd ha x percig 20% alatt a load, akkor töröljön egy vps-t.

- nézz rá, hogy hogyan megy az aws (amazon web services). Legtöbb cég azt használja vps-nek, olvasgasd a dokumentációt

Ez csak pár lépcső, amit jó végigjárni, mert nagyon common dolgok. Persze lehet, hogy nem a legjobb sorrendben vannak. De valahol el kell kezdeni.

Nem vagyok persze én sem egy atyaúristen és nem az én szavam a mérvadó, nálam sokkal jobbak is vannak, szóval ez csak egy javaslat. ;)

Ha kérdésed van még: gergo@systemtest.tk

"így mint "kezdő" szeretnék félévig tanulni magamtól, és megnézni hogy ez a munka nekem való-e. "

Fel ev nem lesz eleg normalis szintet elerned, a komoly allasokra a konkurenciad a mernokinfo/proginfo egyetemek jobb diakjai akik mar tanulmanyaik alatt ertenek hozza elegge vagy gyengebb vegzosei, akik programozonak meg nem eleg jok. Kis cegekhez meg ilyen mindenesnek felveszik Pistiket minimalberert, mert o meg a szuleinel lakik, nem kell sok penz. Az a szint, amit az elozo felvazol, legalabb 2-3 kemeny ev, de csak akkokr jon ossze, ha tenyleg erdekel, ebben az esetben viszont nem itt kerdeztel volna.