A műszaki menedzser diplomával mi a baja sokaknak? A fejlett országokban ez jó végzettségnek számít.

Egyszer kellett műszaki menedzser szakon végzett kollégával dolgoznom, fejlesztőként "dolgozott", sok haszna nem volt. Nem is maradt sokáig.

Menedzserként lehet, hogy jók, arról nem tudok nyilatkozni. Szakkal gondolom az a gond, hogy egyik területen sem szerez elmélyült tudást, így egyiknél sem számít jó megoldásnak. Plusz könnyű is elvégezni, így a kevésbé jó képességű emberek választják a szakot.

Aki komolyabban gondolja és jobb képességű, az elvégez egy mérnökit, majd elvégez egy mérnök-közgazdász másoddiplomát.

Na ja, csak Németországban vannak is olyan oktatók, akik 30+ év gyakorlati tudást tudnak hozzáadni az oktatott anyaghoz, Magyarországon meg a '90-es évek előtt nem is tudta senki elképzelni, hogy a mérnök az gazdaságis dolgokkal foglalkozzon vagy vica versa - ezek nagyon homogénen elkülönült területek voltak.

Más felől büfészakok esetén soha nem a terület hasznosságával van a baj, hanem a felvett emberanyaggal. A többség nem azért jelentkezik ezekre a képzésekre, mert élete vágya, hogy műszaki menedzser legyen (el sem nagyon tudja képzelni, hogy egyébként mivel foglalkozik), hanem mert azt látja, hogy kevesebb matek kell hozzá vagy alacsonyabb a ponthatár. A szabadbölcsész is bizonyára nagyon hasznos szak lenne, ha kizárólag Platónok és Arisztotelészek jelentkeznének és a magyar szabadbölcsészet világszínvonalon ontatná magából a filozófiairodalmi remekműveket. Csak hogy a tehetséges fiatalok manapság már el tudják dönteni, hogy ők gazdasági vagy műszaki területre akarnak menni, műszaki menedzserre meg általában a "maradék" jelentkezik.

Szerintem nem sokat ér.

Bár én most jelentkeztem műszaki menedzser msc-re, de nekem már van egy villamosmérnöki diplomám, úgy már tetszik a dolog.

Amúgy meg ez Magyarország. Verheted a melled, hogy ez kint mennyire sokat ér, ha itthon alig a minimálbér felett keresel vele :)

"Magyarországon, egyrészt fejletlen a gazdasági struktúra, emiatt a sok egyszerűbb ember nem tud mit kezdeni azzal, hogy , se nem mérnök, se nem közgazdász"

Nem tartom kizártnak, hogy Németországban a hallgatók hozzáállása is más, mint itthon. Sikerült több olyan felsőoktatási intézménybe járnom, ahol volt "rendes" műszaki képzés, mellette pedig műszaki menedzsereket is képeztek. Kivétel nélkül mindenhol arról volt szó, hogy sem az intézmény vezetői, sem a képzést indító tanszék illetékesei, sem maguk az oktatók nem tudták, mire való ez a képzés, ráadásul a hallgatók is úgy tekintettek rá, mint menekülőszakra azoknak, akik kiesnek a mérnöki képzésből. Aki már középiskolásként is félt a matektól és fizikától, az ezt jelölte meg, aki pedig sehogy sem verekedte át magát a függvényanalízisen a gépészmérnök BSc-n első félévben, az már februárban felvételizett műszaki menedzserre, mondván, hogy azt majd elvégzi. Ilyen hozzáállás mellett persze, hogy nem értékeli nagyra a munkaerőpiac sem a műszaki menedzsereket.

Egyébként meg egy olyan országról beszélünk, ahol kutatás-fejlesztés csak nyomokban van, a versenyszféra legnagyobb cégei termelő vagy összeszerelő üzemek, gépész-, vegyész- vagy élelmiszermérnökök végzik a technikusi feladatokat (és sorban is állnak a technikusi munkákért), az irodákban pedig anglisztika, kommunikáció, nemzetközi kapcsolatok és egyéb szakos diplomás emberek végzik az érettséginél nagyobb tudást nem igénylő, 2-3 nap alatt betanítható adminisztrációs feladatokat. Ilyen papírmániás, túlképzett közegben mégis mi keresnivalója van egy ilyen, egyébként nehezen megfogható szaknak?