Mit kezdjen magával az, aki most fog felvételizni, de csak a segítő szakmák és szakok érdekelik, vagyis kb esélye sincs piacképes pályára?

Pályát szeretnék módosítani.

eddigi skillek: rajztanár, grafikus, képzőművészet-terapeuta (na, ez is kihalásos alapon megy fényévente 1 állás)

Ami érdekel:

pszichológia

szocális szféra

tanári pálya

magyar - ez az írás miatt (könyv)

esetleg marketing, de ez a legkevésbé

HR - ez érdekelne, de szerintem már ezekből is dunát lehet rekeszteni :/

semmi kedvem egy irodában ülni napi sok órát, és azt érezni, nem is élek 9-18-ig

jogász nem akarok lenni, mert apám jogász, és tudom, hogy baromira unalmas

gazdasági szakok kizárva, utálom még a témát is

informatikai irány - kizárva, hülye vagyok hozzá, de még ha meg is tudnám csinálni, annyira nem érdekel, hogy utálnám, és rossz is lennék benne, nem akarnék fejlődni

egészségügyi is kizárva, mert alacsony a fizetés, és nem tudnék beadni egy szurit sem, rosszul vagyok ezektől

mérnöki pálya: kizárva, egy fikarcnyit sem érdekel, hátam közepére kívánom azt is

Ami érdekel egyedül, az az emberekkel való kommunikáció, pszichológia, de az sem piacképes, közalkalmazott lehetnék cak az első száz évben, miközben 10 év, mire vki pályára kerül.

Amit szeretek még: Művészetek, de kurátorként is kihalásos alapon lehet munkát találni

Szóval így maradnak a közalkalmazotti fizu kilátások örökre? De legalább nem utálnám? Miért nem lehet megbecsülni azokat is, anyagilag is, akikre amúgy nagy szükség van? Pl pszichológus/tanár?