Havi nettó 200ezerből Bpn, albérletben tudok jövőt építeni? Vagy adjam fel a karriert? Lenn
Lassan 30 éves leszek, eddig egy vidéki kisvárosban éltem. Érettségi után kimentem 3 évre Ausztriába sz-t lapátolni, de kellett a pénz. Utána elvégeztem egy pénzügy-számvitel alapszakot, de már az elején rájöttem nem a világom. Most már belefognék másba, de így alakult. 25 éves lettem, mire elvégeztem, mellette dolgozgattam ezt-azt, de nemhogy releváns munka, munka se nagyon volt akkoriban. Diploma után nagy nehezen egy kisvállalkozásnál tudtam elhelyezkedni mint kereskedelmi asszisztens. Elvoltam mint a befőtt, félretenni itt sem nagyon tudtam, és karrier is 0. Ezt egy éve meguntam, elkezdtem Bpn pályázgatni, de nem nagyon tetszett senkinek, hogy még nem lakom ott ( hiába mondtam, hogy költöznék). Most végül úgy néz ki, összejött. El tudnám indítani a karrieremet, viszont amit kapok (nettó kb 200) az kb egy az egyben el is menne megélhetésre ( max ha úgy élek, mint egy indiai koldus, akkor 10-30 ezret talán félre tudok tenni). A fizetés nem változna próbaidő után sem, viszont maga a munka jó lenne, fejlődés. Igen, tudom lehetne egy kicsit jobban is keresni, sscben kb 30-cal lenne több, de abban nagy fejlődést nem látok, leszűkített részfeladatok mind egy pár forinttal többért.
Egy problémám van: a korom. Van párom ( ő is velem jönne, most nem térek ki a lehetőségeire, mert hosszúra nyúlna, a lényeg, h ő is kb úgy keresne, mint én) Szeretnénk pár év múlva babát, kettőt legalább. Az, hogy felmegyünk Bpre a fizetésünk fele lakhatásra, a másik megélhetésre megy el, nem túl nagy perspektíva. Igen, ketten már kicsivel jobban tudunk félretenni, de akárhogy is számolunk, mire itt épp gyakorlatot szerzek, mennék szülni, gyerekek mellett meg először nem tudsz dolgozni,majd ha kicsit nagyobbak, már igen, de az alatt a férjnek kellene eltartani, utána meg kisgyerekes anyukaként ki tudja hogyan találok munkát. PLusz az álmunk igazából vidéken lenne: egy kis kertes családi ház ( mindketten családiban nőttünk fel, vidéken), nyugiban, ez nem épp Bp-n kivitelezhető.
Gondolkodtunk azon, kimegyünk vissza Ausztriába, de tudom, hogy kőkemény fizikai munka,és csak akkor éri meg, ha az ott megkeresett pénzt itthon költöd el.
Lehet, hogy úgy tűnik, én sem tudom mit akarok, de igen: egy olyan munkát, amiből tisztesen félre tudok tenni, és legyen lehetőség vidéken megvalósítani a vágyunkat.
Igazából csak ötleteket, véleményeket, tapasztalatokat szeretnék: ki, hogyan látja, mit tenne a helyemben, vagy ha hasonló helyzetben volt, mit tett?
Előre is köszönöm.
válasza:Szép volt....
Többieknek. Észre veszitek a kissé megváltozott irását az illetőnek?
Igen megváltozott valamelyest, sőt egyik kérdésnél ékezet nélkül írt de ez még mindig a munkaügyis írása....
(De szívesen elmondanám hogy mik azok amik még mindig lebuktatnak, de ha megtenném megint variálnál az írásodon :) )
Hihetetlen, hogy meg ezen lovagolsz
...gep elott ekezettel irok, mobilrol ekezet nelkul.
Mit bizonygassam h nem en vagyok? Es ha en lennek, az min valtoztatna? Jobb lenne a lelkednek, jo valasz lenne a feltett kerdesre, szebb lenne tole a vilag? Semmit, csak lenne egy onelegult vigyor, hogy hehehe, en megmondtam..sajnalom, hogy ennyire szegeny az eleted, hogy egesz nap gyakori elott ulsz, hasonlitgatsz ossze arctalan, nev nelkuli emberek kiirt kerdeseit,akikkel semmi kapcsolazod nem volt, es nem is lesz es meg az idodet is toltod, hogy valaszt irj.
válasza: válasza: válasza:Az ékezetet pont azért változtatad hogy ne legyen feltűnő, de hidd el van még 6-7 dolog ami simán lebuktat téged.
Maga a válaszod is lebuktatott. (nem fejtem ki miért)
Gyakorin egész nap? Azért írok így este 10 óra környékén? Meg hasonlítgatás? Már basszki voltak anno olyan kérdések (nagyon sok) hogy már a kérdésnél is látszott hogy te vagy az. Már 100 IQ alatti emberek is észrevettek meg felismertek a sorozatos kérdéseidet(és válaszaid).
Mire jó ez?
válasza:"De nem volt ertelmetlen, maradt azert felretett, a sulit is felig abbol csinaltam meg, illetve mev most is can annyi, hogy a Bpre koltozes nem jelent gondot."
Akkor jó, akkor tényleg volt értelme, ha tanulni is tudtál abból a pénzből. Jó befektetés, gratula.
válasza:
válasza:Nem olvastam végig az összes választ, viszont az én véleményem az, hogy nagyon alaposan mérlegelni kell.
Budapesten és vonzáskörzetében magasabbak a fizetések, de drágább a megélhetés is, kezdve a lakhatással és sok esetben a kaja is, a szórakozásról már nem is beszélve.
Csak akkor éri meg költözni, ha utánaszámolsz és nem pont ugyanúgy fogsz kijönni, mintha otthon maradnál.
A budapesti lakáscél is pont ugyanolyan távol van az itteni fizetésekkel, mint a vidéki lakáscél a vidéki fizetésektől.
Én itt ragadtam egyetem után és azt kell mondjam talán így volt a legegyszerűbb. Az elején "csöveztem" barátoknál, rokonoknál néhány hétig, amíg meg nem találtam azt az albérletet, ahol szívesen laknék. Válogathattam (mivel volt időm) és ez sokat számított, főleg, hogy az ölembe esett egy baromi jó lehetőség. Egy ismerős akarta kiadni a lakását. Akkoriban ezek olyan 80-90 körül mentek, én 50 + rezsiért kaptam meg és azóta is ennyit fizettem, mert ez pont fedezte a hitelét. Megérte válogatni, hiszen ha azonnal igent mondok az elsőre, akkor jóval több ment volna el lakhatásra. Megjegyzem ekkor nettó 150 ezret kerestem (másfél diplomával), így unokatesómmal költöztünk ketten társbérletbe, mivel nem tudtuk volna egyedül kifizetni az itteni bérleti díjakat megélhetéssel mellette. Két és fél év alatt szép lassan nőtt a fizetésem. Ma már több, mint a dupláját keresem ugyanazon a helyen és megtaláltam az életem párját is, akivel szintén kb. annyit keres mint én, így egy év együttélés után úgy döntöttünk, hogy saját lakásba megyünk. Éppen csak a kötelező önerőre és a járulékos költségekre volt pénzünk, a többi hitel. Nem mondom, hogy kellemes adós sorba kerülni, de sokkal nagyobb örömmel fizetem a saját lakásunk részleteit, mint a bérleti díjat más zsebébe és sokkal nagyobb örömmel jövök haza a SAJÁT (és a banké) lakásomba, mint anno az albiba, pedig ott is nagyon szerettem lakni.
Ergo én azt gondolom, hogy a fejlődési, előrelépési lehetőséget is mérlegelni kell, ami nem fog az ember ölébe pottyanni. Ha itt vagytok, akkor már könnyebb mozogni, nézelődni, merre jobb, van-e ténylegesen előrelépési lehetőség a cégnél, ahova mennél, stb.
Amit megtanultam, az az, hogy az embernek sosincs olyan, hogy elég. Akkor is megéltem, amikor 150 ezret kerestem 2,5 évvel ezelőtt még és most sem mondom azt, hogy elég, amikor már 330 az alapbérem. Az ember alkalmazkodik a saját helyzetéhez és megtanul addig nyújtózkodni, amíg a takarója ér.
Én első körben annak a diákhitelnek a teljes visszafizetésén fáradoznék, ezt követően gőzerővel gyűjtögetnék és ez nem egy vacsorán, vagy a havi egy mozin múlik.
Ha úgy látod, hogy megtudok takarítani 110 ezret, akkor 10-et áldozzatok be a kikapcsolódás oltárán, vagy akár 20-at is. Pihenni, lazítani, szórakozni kell!!! A maradék 90-100 ezret pedig félre kell tenni, ez is sokkal több, mint amennyit sokan egyáltalán a teljes megélhetésükre költhetnek. Nyittok két 4-5 éves lakástakarékot, az kb. 5 év múlva olyan 3 millió forint kettőtöknek. Emellett ha havi 50 ezret félre tudtok tenni ketten, akkor az az 5 év alatt még 3 millió, ami így már elég egy önerőre.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!