Miért ilyen nehéz munkát találni Magyarországon?

Azt nem állítom, hogy nincs munka, mert van. Bárki elmehet egy multihoz konzervet pakolgatni 100.000 forintért. Csak ha az ember éveket szenved egy egyetemen, akkor nem ez az álma. Van egy elképzelésem és ennek megfelelően keresem a munkát. Több helyre is behívtak személyes megbeszélésre, de amikkel szembesültem... Volt olyan hely, akiknél meg se volt hirdetve pályázat, de én csak úgy elküldtem az önéletrajzomat. Pár nap múlva kaptam egy telefont, hogy mennyire szimpatikus vagyok nekik, menjek be hozzájuk interjúra. Voltunk ott vagy 10-en, mint jelöltek. Ha nem is volt meghirdetve állás, akkor ők hogy kerültek oda??? Mindez a közigazgatás terén, ahol elvileg pályázással (működnek?!) a dolgok. Továbbá közölték velem, hogy a végső döntés az xy vezetőé, de ő egy nagyon elfoglalt ember, ezért x hónapig nekem mostantól készültségben kell lennem, hogy ha úgy van és hív rögtön ott teremjek. Kész röhej.

Egy másik helyen pedig közölte a vezető, hogy mi lenne a munkaköröm és a hozzá tartozó feladatok. Ez rendben is volt, hiszen az elődöm is ezt csinálta. De utána közölte, hogy ő a saját munkájának a felét is átadná nekem és 1 hónapom lenne mindezt megtanulni. Tehát 1,5 ember munkáját végezzem el 8 óra alatt havi 107.000 forintért, diplomával a zsebemben, ami ebben a beosztásban elvárt. És "természetesen van rajtam kívül még 15 jelentkező is, akiket meg szeretne hallgatni, de álljak készenlétben, mert ha rám esik a választás, azonnal kezdenem kell...

És még nagyon sok ilyen tapasztalatom volt. Majdnem mindenhol megkaptam az ,,ugye nem akar mostanában szülni?" kérdést is. Mostmár sok pályakezdő társamhoz hasonlóan én is kezdek elkeseredni.Lassan ott tartok, hogy bepakolok a bőröndömbe és kimegyek külföldre mosogatni vagy bébiszitternek. Ezekért a munkákért se volt érdemes tanulnom, de legalább anyagilag megbecsülnek és nem halok éhen.