A nyugati bérek a vállalkozók kárára magasabbak vagy ott a sok jól kereső ember jobban is költ és így a cégek is jobban mennek?

Nem zárt a rendszer, tehát nem csak a Lidl-ben eladók vásárlónak szabadidejükben a Lidlben.

Svájc beleépül a nemzetközi gazdasági rendszerbe és egy csomó hazai, nagy hozzáadott értéket termelő cége van, amely exportpiacokra termel. Ebbe bele kell érteni számos szolgáltatást is, például a bankrendszert vagy a jogi szolgáltatásokat.

Továbbá úgy általában a Svájci emberek jelentős tőkejövedelemmel rendelkeznek a világban, más országokban is befektetnek. Tehát más országokból pumpálnak át jövedelmet, például adott esetben Magyarországról ha egy itteni ember megveszi egy drága Svájci terméket, vagy netán egy idetelepült svájci cégnél végez olcsó összeszerelő munkát, amelyik kiviszi a profitot.

Aki pedig az adott terméket gyártó cég svájci központjában dolgozik, vagy annak tulajdonosa, sokkal több pénze van arra is, hogy a helyi Lidlben drágább termékeket vásároljon, és ezáltal a Lidlnek is több bevétele van arra, amit kifizet a pénztárosának.

Is-is.

Egy részről a magasabb bérből többet költenek az emberek, így több pénzből gazdálkodik a cég.

Más részről az árak is picit magasabbak - illetve amit nagyon sokan nem vesznek figyelembe, mivel a volumen jóval magasabb, mint itthon a beszerzési árak jóval alacsonyabbak a cégnek!

Példa (nem valós árak mielőtt valaki beleköt):

Itthon egy Milka csoki 200 ft a Lidl-ben.

Svájcban 220 ft.

Ebből lehetne azt gondolni, hogy hogyan tudja a Lidl kigazdálkodni a magas bért, mikor csak 10%-al magasabbak az árak? A valóságban úgy, hogy MO-n évi 100.000 csokit tudnak eladni, 150 ft a beszerzési ár tehát 5.000.000 ft-ot kerestek a csokin, ebből kell fizetni a bért és a költségeket, míg kinn 500.000 csokit tudnak eladni (mert van aki megveszi), így a beszerár is csak 120 ft, tehát 40.000.000-t kerestek a bulin.