Valaki tud tanácsot adni? Mihez kezdhetek?

Szóval... Kicsit hosszú lesz. Kezdem a legelején.

Nem magyar országon élek, az hogy hol élek, lényegtelen. Sosem voltunk gazdagok, mint egy átlagos család megéldegéltünk, minimális nélkülözéssel (később ezt is leírom).

Az iskolai éveim pocsékak voltak. Sokszor megvertek, lenéztek stb.. A tanárok se segítettek, szóval olyan kis magamnak valónak éreztem magam. Lányokhoz verődtem, és míg nem mondták azt hogy menjek a p#csába, addig jól is éreztem magam. Tipikus sztori. 11 év alatt kétszer voltam osztálykiránduláson, akkor is csak azért mert tényleg nagyon olcsó volt. Telefonom is csak akkor lett, amikor nyáron tudtam dolgozni és a félrerakott pénzemből vettem magamnak.Akkor még nem volt semmi bajom, de apám már akkor is nagyban űzte az alkoholizálást, de szerencsére nem ment az anyagi helyzetünk rovására, mert a az összes fizetését hazaadta. Gondolom volt valami plusz keresete és azt itta el. Az iskolám utolsó éveiben kezdődtek a problémák. Elkezdtem teljesen magamba fordulni, antiszociálódni. Apám ugyanúgy ivott tovább. Akkor mutatkoztak meg a hatásai annak ami gyerekkoromban történt családon belül. Nem kell megijedni, semmi olyan nem történt, csupán ráeszméltem, hogy engemet nem neveltek, csupán eltartottak. Temérdek pia miatt elhalasztott program, amit egy apa megígért a fiának. Anyukám állandóan stresszes volt, és általában rajtam vezette le, ok nélküli veszekedések formájában. Stb stb...

Sosem beszélgettek velem komoly dolgokról. Jelenleg 18 éves vagyok, és még egyszer sem ültek le velem, hogy "Na fiam, most beszélgetünk valami olyan dologról, amit jó ha megtanulsz.". Szexuális felvilágosodásom ott kezdődött hogy 8 éves koromban nagybátyám pornót mutatott nekem, igaz akkor még nemigazán értettem, de mikor kezdtem kamaszodni, én magam néztem utána a dolgoknak, szóval magamat világosítottam fel.

Okosnak tartom magam. Utolsó két évem az iskolában nagyjából úgy zajlott hogy reggel iskola, hazaértem aludtam 4, 5 órát, aztán éjszaka voltam ébren, mert akkor volt a legnyugodtabb minden. Nem kellet hallgatnom a részeg apámat, amint anyámmal veszekedik, tudtam tanulni, és nagyjából stresszmentes voltam. Szerettem éjjel fent lenni. Igaz a tanárok leszóltak, mert meglátszott rajtam hogy keveset alszok, de nem szóltam nekik mi az oka, mert úgyse értették volna meg. Pedig próbáltak faggatni, és néha egy egy kérdéssel beletrafáltak a lényegbe, de a válasz részemről mindig annyi volt, hogy "Minden rendben.".

Lezajlott az iskola, 16 évesen leérettségiztem. 2 továbbtanulási lehetőségem úszott el pénz miatt. Tavaly ősszel elkezdtem dolgozni a környéken. Ez volt az egyetlen álláslehetőségem. Segédmunkásként dolgoztam. Sosem azt csináltam amit megígértek, hanem szar munkákat sóztak rám. Megalázónak éreztem, de megcsináltam. Alkoholistákkal dolgoztam együtt. 2 hónap múlva történt egy olyan eset hogy a főnök és az egyik munkás összekapott valamin, mert valamit csúnyán elbasztak. A végeredmény az lett, hogy mivel én vagyok a legfiatalabb, rám kenték az egészet. A fizetésemmel fenyegetőztek, hogy elveszik, de a munkát ugyanúgy meg kellet csinálnom. Fizetésig csináltam is.. Kifizettek és otthagytam. Féltem.. Eközben apám elkezdett külföldön dolgozni, és csak ritkán jár haza.. Sokkal jobban keres mint itthon, de a veszekedések, és az ivászata nem maradtak abba, mikor itthon van olyan mint régen. Voltak terveim, de senki se támogatott benne.

Azt el kellet fogadnom amit kitaláltak nekem, de amit én szerettem volna azt leszarták. Miután ott hagytam azt a munkát, csak itthon ültem. Tavasszal anyukám talált munkát. Semmit se tudtam róla, csak annyit mondott menjek el xy helyre és ott mindent megtudok. Hát ugyanaz lett volna a főnököm, mint korábban, és mivel senki se melózott ott, ezért nagyon kellet a munkás. Szó se lehetett róla.. megfordultam és hazamentem. Azóta 1 év telt el. Szeptemberben elúszott a 3. továbbtanulási lehetőségem, de most okiratok hiánya miatt.

Mindig is programozó akartam lenni. Ez idő alatt néha rászántam magam, és tanulgattam. Egy kisebb cross platformos applikációt sikerült is összehoznom 2 hónap alatt. De ez a tudás nem elég ahhoz hogy én ezzel pénzt is kereshessek. A szükséges irataim jövő év elején meglesznek, és magyar országon szeretnék kezdeni valamit az életemmel.

A semmit tevés ideje alatt teljesen antiszociálódtam. Nehezen megyek utcára, emberek közé. Úgy érzem mindenki lenéz engem, és kibeszélnek a hátam mögött (ami részben igaz is). Ennek ellenére, elég könnyen ismerkedek az interneten. Emiatt az interneten élek. Napjaim nagyjából ugy néznek ki, hogy elvégzem a ház körüli munkákat, aztán leülök a gép elé, és vagy tanulok, vagy pedig olyan emberekkel játszok, beszélgetek akikkel az életben nem találkoztam, de jól érzem magam velük, mert gyerekkoromban nagyon kevés ilyen lehetőségem volt. Tudom tudom, belőlük se lesz olyan barát akik a golyó, és közém ugranának, de legalább nem vernek meg, és ez nekem elég. Jelenleg tartom a kapcsolatot egy nálam fiatalabb Budapesti lánnyal, aki nagyon hasonló helyzetben van mint én, de neki úgy néz ki javulnak a dolgai. Szeretnék találkozni vele, sőt inkább a közelében szeretnék kezdeni valamit az életemmel, és talán még össze is jövök vele. Ki tudja?

Próbálok lelkileg talpra állni, de mindig ott kötök ki, hogy a szüleimre, és az iskolámra próbálom kenni azt, hogy elcseszték az életemet, az öngyilkosság is felmerült néha bennem, de ekkor alszok egyet, és utána képes vagyok pozitívan hozzá állni a dolgokhoz, rájövök hogy nem hibáztathatok mást, megpofozom magam hogy ebből elég, és úgy gondolom hogy amint meglesz minden okiratom, Magyarországra utazok, munkát vállalok és megpróbálok megállni a saját lábamon. De ez a pozitív hozzáállás nem tart sokáig, mert rájövök hogy ez sem olyan egyszerű, mint ahogy elképzelem. Semmi élettapasztalatom.. Élettelen vagyok. Kezdődik újra ez az egész, mint egy körforgás. Jelen pillanatban is a negatív mélyponton vagyok. Kutakodtam az oldalon hasonló kérdések után, de kevés volt a jó válasz.. A legtöbb ember képtelen normális dolgot hozzáfűzni a témához, a szókincsük kimerül abban hogy "Az élet nehéz, ha szar az életed akkor öld meg magad.", és hasonló tartalmú mondatokban. Azt gondolom ha írok egy ehhez hasonló, hosszú szöveget a problémáimról, akkor az idióták lemorzsolódnak, és csak azok fognak rá válaszolni, akik végigolvasták, és akik végigolvasták, azok biztos tudnak normális dolgot hozzá fűzni a dologhoz, vagy éppen tanácsot adni.

Szóval a lényeg: Mit tudok kezdeni magyar országon érettségivel, és 50000 forinttal? Valamit el tudok kezdeni? Tanácsokat szeretnék. Év elején meglessz minden szükséges papírom ahhoz hogy utazni tudjak. Aki elolvasta annak nagyon szépen köszönöm, hogy rám szánta ezt a kis időt, annak pedig külön köszönet, aki tud is valami okosságot írni az én problémámra! :)

Üdv! Egy iedgen 18 éves fiú, egy idegen helyről!