Ausztriai raktáros munka, nőnek, hat órában?

szia! ugyan diákként, napi 8 órában (ha a műszak végére nem végeztünk, iszonyat túlórákat kellett bent tölteni), itthon dolgoztam szintén raktáros-komissiózó (összekészítés, csomagolás) munkakörben.

a kamionról beérkező gyümölcs-zöldségáru áruházankénti szétosztása volt a feladatom. napi kb 13 ezer (!) (Sp*rban, A*chanban, T*scoban látható gyümölcs-zöldséges rekesz, terméktől függően 2 - 15 kg tömegben) rekeszre volt 10 munkás.

a beérkező árut villanymotoros ún. "békákkal" hozták be a rakodótérbe, onnan nekünk hidraulikus békával kellett a terméket tolni-húzni az egyes áruházak raklapjai között. minden rakodómunkás karján volt egy-egy számítógép, aminek a vonalkódleolvasójával rá kellett lőni a beérkezett áru szétosztólapjának a vonalkódjára, majd a szerkezet mutatta, hogy melyik áruház hány rekesszel kért az adott termékből. ha felpakoltad az adott terméket az áruház raklapjára, akkor a raklap melletti áruház jelölő papír vonalkódjára kellett lőni a géppel. ezután a gép a következőre ugrott.

nos, egy hűtött raktárban (józan ésszel gondolva, egy tejtermékekkel foglalkozó raktár igencsak hűtött, kb 0-7 °C), ahol az ember mozgása eléggé lelassul, ez egy igen megterhelő munka

Nem tudom, hogy Ausztriában ez hogy megy, de nálunk ez borzalmas volt, nem mellesleg éhbérért délutáni műszakban. a komissiózó munkások egytől-egyik férfiak voltak, hihetetlen erőbedobással kellett dolgozni.

nem lebeszélni akarlak erről a munkáról, mert csak ismételni tudom magam, a külföldi viszonyokról fogalmam sincs, ezek az ÉN, SAJÁT, ITTHONI benyomásaim. azt ajánlom, ha van lehetőséged, akkor nézd meg hogy mégis miről szólna a munka. ha egyéb kérdésed van, akkor írj privátot esetleg, remélem kielégítő választ adtam :)