Cofidis és ami mögötte rejlik MI a véleményetek róla?

Tipikus vállalat, amely kifelé csak a jót és szépet hirdeti, hogy az alkalmazottak mennyire jól érzik magukat ezen a „”csodálatos”” munkahelyen, miközben ez csak a látszat.

Folyamatosak a kilépések, az újonnan felvettek is csak pár hónapig bírják.

Ehhez hozzájárul a kimenős csoportvezető és helyettese gusztustalan, lekezelő stílusa és munkavállalókhoz való hozzáállása. Nevezzük egyiket Évának.

Végzettsége, nyelvtudása nulla, amit gusztustalan, lekezelő, sértő hangnemével kompenzál. Meglátása, hogy a dolgozókat csak terrorizálással lehet munkára kényszeríteni. Ez a két személy napról napra megkeseríti az ott dolgozók életét.

A helyettes is egy igazi undormány, mi csak pincsinek nevezzük, a nyelve állandóan a vezetőség felé csapkod.

Helyettesünk azt hiszi, hogy azzal majd kitűnik a sok ember közül, ha állandóan cseszegeti az embert egész nap. Egy több hónapos továbbképzéses beszéd illemtanfolyam az nem ártana neki

Ő tipikus esete annak, hogy mi történik ha egy iskolázatlan személy kerül vezetői pozícióba.( (persze ezt nem általánosítva írom, mert sok kivétel van azért, de akadnak olyanok is akik visszaélnek ezzel, mint pl. ő)

Állandóak a munkavállalók szekálása, szinte 20-30 perc nem telik el úgy, hogy munka közben ne szólnának be valakinek bármilyen indokkal.

Vagy jó protekciójuk lehet, vagy valahol nagyon jól nyomulhatnak, hogy ezt a vezetőség eltűri nekik. Ami megdöbbentő, hogy a folyamatos kilépések sem zavarják őket, ahhoz képest, hogy nemigen akad jelentkező a munkára..

A vállalat hetente elvárja a több órás plusz túlóra vállalását, aki ezt nem teszi meg, őt a csopvez. és helyettese folyamatosan szekálják és lekezelő stílusban beszélnek vele, egészen addig amíg rá nem áll ő is a túlóra vállalására. Túlórát kifizetni nem fizetik ki és csúsztatásra sincs lehetőség, ezt persze közlik a munkavállalóval az elején.

A csaj szabályozza miről lehet munkaidőn kívül beszélgetni! Kerülendő minden olyan téma, amiről normális esetben egy jól működő közösségben beszélgetni szoktak a közvetlen munkatársak.

A legmegdöbbentőbb, hogy akkor válnak igazán undorító emberré, amikor valaki felmond. Ilyenkor játsszák a sértődött kisgyereket, s mivel fogalmuk nincs hogyan kell kezelni ezen helyzeteket( „ honnan is lenne nekik”), még az utolsó pillanatban, utolsó órákban is beszólásokkal nehezítik meg szerencsétlen felmondó munkatárs életét.

A HR még anno megtalálta személyükben annak a módját, hogyan távozzanak erről a helyről hamar a munkatársak az egyszer biztos.