Van a főnöki mocsokságnak és pitiánerségnek határa? Új főnök első dolga volt hogy átszervezze a munkaidő beosztásomat hogy ne tudjak a másodállásba odaérni.

Van egy főállásom, 7.30-16h-ig. Van egy másodállásom 18h-tól 21h-ig. A két meló semmiben nem ütközik. A régi cégtulajnak formaságból szóltam hogy van másodállás, de legyintett csak nem érdekli hiszen nem ütközik.

Új cégtulaj jött (közepes cég a tulaj a főnök). Megtudta hogy van másodállásom, és mocskos vigyorral a száján az évek óta működő 7.30-16h munkarendet átalakította-csak nekem a részlég. Hogy érezzem a törődést. Először megkérdezte: másodállás? És mettől? Mondom 18-tól. Kérdés: minek neked másodállás-nem elég amit itt kapsz? Mondom virágos jókedvemben dolgozok este tízig másodhelyen főnök úr, képzelheti (itteni fizu nettó 100 alatt).

Másnap megkapom az új beosztást. 7.30 – 12-ig, majd 15-19-ig. A közben levő 3 órában meg hazamehetek-igaz, hogy a közlekedés oda-vissza 2 óra és ezt a főnök tudja is.

Az új beosztás csak nekem érvényes senki másnak. A telep biztonsági őreinek külön utasítás van, hogy eddig 16kor elment mindenki de most ügyeljenek mert még 19kor is lesz benn ember. Azok is marhára örülhetnek.

Így az új beosztással a másodállásom ellehetetlenült.

És mit tehetek? Jogszabályt nem sért a cég ezzel, nem köteles tekintettel lenni a másodállásra.

Szinte látom a főnök mocsok agyát: na adok én neked másodállást! Na most dolgozzál janikám!

Létezik a mocsokságnak határa?