Mi értelme az állásinterjún a tól-ig fizetési igény meghatározásának?

Azért, hogy legyen mozgástér az alkura, és nem feltétlen jelenti azt, hogy az alját kapod mindig.

Kis magyar cégeknél természetesen az alját fogja felajánlani a főnök, vagy még inkább abból is próbál alkudni.

Nagy cégeknél azonban bérkategóriák vannak, és ezektől is lehet elmozdulni.

Nálunk például úgy működik, hogy egy pozícióra kap a főnök mondjuk 150-200 ezres keretet, ha tapasztalt ember talál akkor a tetején alkudoznak, ha olyat, aki kevésbé megfelelő, akkor az alján. Ha jön valaki, aki 100-130-at mond, akkor meg fogja kapni a 150-et, mert nem akar a cég bérfeszültséget.

A fix összeg ezért nem jó, mert nehezebb látni, hogy kb mi a kategória amit belőttél. Ha kereken 100-at mondasz akkor nem tudják, hogy egy 90-el elégedett lennél e, érdemes e erről alkudni, ha mondasz egy 100-130-at akkor egyértelmű, hogy a 90 nem megfelelő ajánlat.

Továbbá az is értelme, hogy nagyon nem mindegy milyen béren kívüli juttatásokat kapsz a fizu mellé.

Példa:

130e forintos fizetés és 5e forint erzsébet utalvány

100e forintos fizetés, 15e erzsébet utalvány, 5e egészségkártya, céges csoportos kedvezmények ide-oda és a céges autóval mondjuk hazamehetsz és járhatsz munkába minden nap (ami lenne amúgy 30e költség neked).

Ugye, hogy a második mindjárt nem is olyan rossz?

A többiekkel ellentétben én azt mondom, hogy komoly munkavállaló NEM ad meg intervallumot a fizetési igénynél. Például mit jelent a felső határ? Hogy attól semmiképp se fizessenek neki többet?! Ugye, hogy hülyén néz ki.

A másik pedig az, amit a kérdező is említ: a munkáltató minek fizessen többet a jelentkező által megadott minimumnál? Kíváncsi lennék, ha egy interjún megkérdeznének valakit, hogy (a fenti példából kiindulva) hajlandó-e 100ezerért dolgozni. Erre biztos "igent" mond a jelentkező, mert ha "nem"-et mondana, akkor egyáltalán minek írta be azt az összeget. És a csavar: ha ezután megkérdezik, hogy mennyivel dolgozna többet/jobban, ha havi 115ezret keresne... Erre csak olyan válasz létezik, amivel a jelentkező önként felszáll a szopórollerre. Ha azt mondja, hogy "semennyivel", akkor nem kapja meg a magasabb fizut. Ha pedig rögtön bevállal ilyen-olyan extra dolgokat, akkor cég kapott olcsón egy rabszolgát. Ha pedig azt mondja, hogy 100ezerért csak a tökét vakarná, de 115ezerért már dolgozna is, akkor fel sem veszik...

Mindig azt az összeget kell megadni, amennyiért valóban elvállalnád a munkát, de érdemes azzal is "felé lőni", hogy az esetleges alkudozásnak is legyen tere.

Az érthető, hogy a munkaadónak általában egy intervallum van megadva a bérköltségekre, de a munkavállalónak nem ajánlott "intervallumozni".

utolsó, teljesen hibás a logikád.

Gyakorlatilag minden komolyabb cégnél bérsávok vannak. Ennek 2 irtó egyszerű oka van:

1., Az azonos munkakörben dolgozó kollégák fizetése ne térjen el nagyon, mert az bérfeszültséget szül a dolgozók között

2., Valamilyen szinten mégis meg kell különböztetni (bérezésben) a juniort és a több éves tapasztalattal rendelkező kollégákat

Nagyon egyszerű példa, vegyünk egy pénzügyi elemző pozíciót.

A bérsáv 400-600 bruttó, tehát nincs brutálisan nagy (többszörös) bérkülönbség pusztán abból adódóan, hogy ki hogy bértárgyal.

A junior frissdiplomás kap 400-at, az 5 éve ott dolgozó senior meg 600-at. A senior a valóságban valóban el tud végezni min. 50%-al több munkát, mert meg van a rutinja, a kapcsolatai és a tudása. A frissdiplomás lehet még esetlen, tapasztalatlan, nem ismeri a cég hierarchiáját, stb..

Aztán ahogy fejlődik a junior úgy kúszik fel a bére, míg pár év alatt eléri ő is a 600-at.

Ez teljesen logikus, érthető és bevett szokás gyakorlatilag MINDEN nagy cégnél. Nincs bérfeszültség, a fiatal kolléga örül, hogy tud relatíve korrekt fizetésért tapasztalatot szeretzni a seniort meg jól megfiztik.

Na most ha új kolléga kerül a csapatba akkor mérlegelni kell: Milyen szinten van a jelentkező?

Az állás a mediánra (tehát nem kezdő de nem is rutin róka) van belőve, van egy csomó jelentkező. És itt jön a képbe a vezető. Ha tudja, hogy az idei menetrendje nagyon szoros, a Gizi elment szülni, a Feri táppénzen van a meló meg csak torlódik akkor nem teheti meg, hogy felvesz egy kezdőt, mert akkor nem halad, csúszik az ütemterve és le lesz cseszve év végén. Ilyenkor nyilván a legtapasztaltabb jelentkezőket szűri majd meg - viszont a jelentkezők alku pozícióba lesznek, mert a vezetőnek kell a tapasztalt ember mihamarabb.

Ennek persze fennállhat az ellentettje is - az idei ütemterv jól halad, van egy nagyon ígéretes és tehetséges fiatal pályakezdő, megéri belefektetni fél-egy év munkát, hogy jó kolléga válljon belőle. Ilyenkor viszont lehet lefele alkudni.

"A másik pedig az, amit a kérdező is említ: a munkáltató minek fizessen többet a jelentkező által megadott minimumnál? "

Nem feltétlen hibás a #4-es logikája, csak valószínűleg világ életében kis cégnek dolgozott, és ott is olyasmi jellegű munkát végzett aminél könnyen pótolható a munkavállaló.

A kis cégek valóban úgy gondolkoznak általában, hogy a feléből mennyit lehet alkudni a fizetésnél, mivel sok kis cég amúgy sem a piacról él, hanem mindenféle uram-bátyám rendszerekben vannak benne, így az sem érdekli ha a legjobb munkavállalója lelép, mert nincs megfizetve, hiszen a bevételek nem a munka minősége, hanem a tulajdonos kapcsolati hálója alapján jönnek.

A komoly cégek ahogy azt az előző is írta odafigyelnek mind a házon belüli bérfeszültségre, mind az ágazati bérekre, és próbálják megbecsülni a munkavállalót.

Mikor én váltottam ilyen kis gagyizós cégtől nagyhoz, akkor nagyon komoly összeggel (nem 10-20 ezrekről beszélek) adtak nagyobb bért, mint amit én kértem. Miért? Mert tudták, hogy találtak egy jó embert, de mivel összetett területről van szó, ezért sokáig fog tartani, mire mindenbe beletanul. Vajon megéri a cégnek örülni, hogy kapott egy olcsó "rabszolgát", utána fél év múlva a "rabszolga" rájön, hogy az összes kolléga többet keres, hogy a konkurenciánál is többet lehet keresni, elégedetlen lesz, rosszkedvű, majd elhúz az első adandó alkalommal, és lehet elölről kezdeni a keresést, a betanítást (ami nem kevés pénz egyébként)...

Én is tudok példákat amikor van értelme sávozni:

pl 200 ezerért vállalsz 8-16os szokasos melot, 170 is elég ha heti pár napot otthonrol is dolgozhatsz(mert mondjuk a 30 ezer kulobseg elmenne bebiszitterre ugyis) vagy mondjuk több műszakos munkarendet csak 300ert vallalsz (mert utalsz éjszakázni)

#4-es vagyok, úgy látszik, hogy félreértettetek:

Az #5-ösnek: Te a cég szempontjából írod az intervallumot, holott én is szó szerint leírtam, hogy "Az érthető, hogy a munkaadónak általában egy intervallum van megadva a bérköltségekre".

Arról írok, hogy a jelölt ne mondjon intervallumot a fizetési igénynél.

#6-nak: személy szerint olyan ágazatban dolgozom, ahol jelenleg Európa-szerte kifejezett szakemberhiány van. De a példa a 100-200ezres fizetésekről szól, ahol a fentiek miatt kifejezetten szerencsétlen dolog sávot megadni az igénynél...

Ahol ennyire odafigyelnek a házon belüli bérekre, mint a példában, ott az se elképzelhetetlen, hogy a jelölttel közlik a fizetést (legalábbis egy kiindulási alapot).

De a "másik végletnél" se látom értelmét az intervallumnak. Például én nem egy kis helyen dolgozom, de nálunk (és gondolom még sok más helyen is) mindenki titoktartásit ír alá, ami a fizetésre is kiterjed. De természetesen így is van pletyka, mely szerint akár 200-300% eltérés is van a nettó(!) bérek között u.olyan pozícióban (ami még az eltérő tapasztalatot is figyelembe véve óriási szórás). Miért? Mivel folyamatosan akut emberhiány van a területen, emiatt gyakorlatilag a jelentkező diktál, a vezetés pedig megpróbálja a cég számára még menteni a helyzetet. Így ha valaki azt mondja, hogy pl. nettó 1 millió alatt nem fog dolgozni, akkor azt még talán rá tudják "rimánkodni" egy 800ezer +egyebek fizetésre. Viszont ha valaki (tájékozatlanság vagy kishitűség miatt) bemond egy 300-500ezres sávot, akkor a vezetőség keményen az alsó összeg közelében kezd el alkudozni és nagy "kegyesen" belemennek a 350ezerbe mondván, hogy ez is több, mint amennyit kért... Az így "megspórolt" összeget pedig az kapja, aki többet alkudott ki. Mert ha mereven tartanák magukat a pl. 500-650ezres bérsávhoz, akkor lenne 1 emberük, így viszont van 2 emberük, akiknek a fizetési átlaga a kitűzött bérsávon belül van és ne feledjük, hogy minden emberre szükség van. Természetesen nem 2 emberről van szó, csak az egyszerűség kedvéért írtam így.

És ha már újra írtam. Valaki írja már le, hogy a jelentkezőnek mégis mi haszna van a felső sáv megadásából, mert erre én itt nem kaptam választ (még ha nem is én vagyok a kérdező :)).

A #7-es válaszoló is más dologról ír, mert ott az intervallum gyakorlatilag a munkajellegétől függő 2 db ALSÓ határ.

Valaki írja már le, hogy a jelentkezőnek mégis mi haszna van a felső sáv megadásából, mert erre én itt nem kaptam választ (még ha nem is én vagyok a kérdező :)).

#3 a válasz