Jár a távolléti díj ilyenkor? (felmondás)

2013. január 1-jétől hatályba léptek az új Munka törvénykönvye távolléti díj számítására vonatkozó szabályai (148-152. §) is, ami jelentős változásokat hozott az eddigi előírásokhoz képest. Ezért áttekintjük a távolléti díjjal kapcsolatos legfontosabb általános tudnivalókat.

Kezdjük azzal, hogy megszűnt az átlagkereset fogalma és a munkavállalót munkavégzés hiányában általában távolléti díj illeti meg. De melyek is azok az időszakok, amikor a munkavállaló számára távolléti díjat kell fizetni?

Távolléti díj jár a munkavégzés alól mentesített dolgozónak a következő esetekben:

• a jogviszonya megszüntetésével összefüggésben az Mt. szabályai szerinti mértékben,

• a szabadsága tartamára,

• a kötelező orvosi vizsgálata tartamára, továbbá

• a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra,

• a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára,

• hozzátartozója halálakor két munkanapra,

• általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre,

• bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra, amennyiben tanúként hallgatják meg,

• amennyiben a munkáltató a munkavállaló által elkövetett kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálása miatt – a vizsgálat lefolytatásához szükséges, de legfeljebb harminc napos időtartamra – mentesíti a munkavállalót rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól,

• óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő,

• ha munkaviszonyra vonatkozó szabály, munkavégzés nélkül munkabér fizetését annak mértéke meghatározása nélkül írja elő.

• betegszabadság tartamára, melyre a távolléti díj hetven százaléka jár.

A távolléti díj összegét az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, valamint az utolsó hat naptári hónapra (irányadó időszakra) kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani és összegének a kiszámításakor figyelmen kívül kell hagyni azt a munkabért, amelyre a munkavállaló a távollét tartamára munkavégzés hiányában is jogosult.

Tehát jól gondolod.. :)

A második 15 napra már nem jár.

Az első válasz HIBÁS!

A felmondási idő felére a munkáltató köteles ilyen esetben felmenteni a munkavégzés alól, amelyre távolléti díjat köteles fizetni. Ez a felmentési idő. A felmentési idő alatt fennáll a munkaviszonyod. A felmentési idő nem feltétlenül a felmondási idő "második" fele. A felmentési időt Te szabod meg, mint munkavállaló. Ha Te az első felére, vagy az első felére is és a második felére is kérsz belőle, akkor a munkáltató köteles azt teljesíteni.

Ugyanis Ő mond fel, tehát Neked kell az idő, hogy más munkahelyet keress. A felmentési idő ezt szolgálja a felmondási időn belül.

Ha Te közben elhelyezkedsz, akkor két helyen lesz egyszerre jogviszonyod. Egyik azon a helyen, ahol a felmondásodat (azon belül felmentési) idődet töltöd, a másik azon az "új" helyen.

Tehát többes jogviszonyú leszel erre a kis időre, és mind a két helyen jár díjazás egy azon időben!

Bárki mást állít, az butaságokat beszél...

Egy kivétel lehet: Az pedig az az eset, amikor kéred a munkáltatód, hogy előbb szüntesse meg a munkaviszonyodat, mint ahogy a felmondási időd letelne. Ilyen esetben csak a munkaviszony utolsó napjáig jár díjazás.

De melyik az a barom munkavállaló, amelyik ezt kéri, ha két helyről is kaphat "bért" egyidőben munkáltató felmondás esetén?????

Ilyet ne kérj!!!

Menj el dolgozni a másik helyre, ahol közlöd, hogy az előző helyeden még a felmondási idődön belüli felmentési idődet töltöd. Nem fognak nagyot csodálkozni...:)