Ha külföldre költöznétek és ott összegyűjtenének egy kis vagyont akkor utána hazaköltöznétek Magyarországra?

9: "Épp elég nyűg hosszú távon idegenországban élni."

Épp akkor jössz rá, hogy nem nyűg... Ha megfizetik a munkád, kedves az eladó a boltban és nem bunkók veled a közlekedésben.

Igen előző, de ez csak addig fog működni amíg a többi bevándorló oda nem megy.

Tegyük fel, hogy van két csoport, az egyik az angol a másik a magyar csoport. Hagyjuk 100 évet magukra. Ennyi idő alatt kialakították a közösségüket. Az angolok civilizáltak, udvariasak lettek , míg a magyarok az ellenkezőjük. Ezt észreveszi az egyik egyén a magyarok csoportjából és ahelyett, hogy tenne valamit ezellen inkább a könnyebbik utat választja, átmegy az angol csoportba. Természetesen ő is részesül minden jóban és elhíreszteli a társainak, akik hasonlóan tesznek társukhoz. Az angol csoportban meg fog jelenni a civilizálatlanság.

Kérdés: Mi lesz a vége? Az angol csoport elkorcsul és beletörődik, hogy a csoport színvonala esik, vagy visszaküldi a magyarokat a csoportjukba?

Ha csoport helyett országokat írsz, akkor le fog esni a tantusz. Mindenki tudja, hogy ennek a nagy "rohanjunkmertkintjujdejo"-nak valahol csúnya vége lesz.

én irtam hogy hosszú távon nyüg az élet kinnt bocs havkinem ért ezzel eggyet...

De most őszintén van-e szebb egy magyar számára ami kis szerette hazánknál?

Tök mindegy hogy milyen ez az ország de legalább itthon vagy.Őszintén.Nem?

Ha már majd eleget éheztél... fáztál... meg sokat beléd is rugdaltak külföldön ..akkor majd megtanulod értékelni ezeket a dolgokat.

12: "Kérdés: Mi lesz a vége? Az angol csoport elkorcsul és beletörődik, hogy a csoport színvonala esik, vagy visszaküldi a magyarokat a csoportjukba?"

Vagy a magyarok átveszik a kulturált viselkedést és beilleszkednek.

13:"De most őszintén van-e szebb egy magyar számára ami kis szerette hazánknál?"

Ööööö... van.... pl. ahol ha nem is egy irányba áll minden fűszál, de nincs kosz, kutyasz..r, igénytelenség. Illetve kutyakaki itt is van, időnként mutatóban 1-1, de tudod az arányok..... Otthon (?) meg szlalomozhattam a járdán, volt amikor a munkahelyemre érve negyed órát csutakoltam a cipőm talpát a vécében, mert ott vettem észre, mibe léptem...

"Tök mindegy hogy milyen ez az ország de legalább itthon vagy.Őszintén.Nem?"

Ott vagyok otthon, ahol megbecsülnek, tisztelnek, kedvesek velem. Az pedig sajnos nem Magyarország.

"Ha már majd eleget éheztél... fáztál... meg sokat beléd is rugdaltak külföldön ..akkor majd megtanulod értékelni ezeket a dolgokat."

Érdekes, itt kedves velem a pénztáros, türelmesek az emberek, míg otthon meg akartak verni a pénztárnál, mert kártyával szerettem volna fizetni és nem működött a terminál. Senki nem rugdos itt belém, nem éhezek, nem fázok.

"Ha már majd eleget éheztél... fáztál... meg sokat beléd is rugdaltak külföldön ..akkor majd megtanulod értékelni ezeket a dolgokat."

Akkor majd hazamegy hogy otthon is megrugdossák? Na ne. Szép Magyarország, meg minden, de akinek valóban bejönnek külföldön a számításai, tehát nem a "mosogatok, aztán abból jól megszedem magam" típusú emberek, hanem a szakmai tudással és jó nyelvtudással érkezőket egész más világ fogadja, akik ha megszokták ezt, nem mennek haza. Jó példa erre, egy ismerős pár, akik az USA-ban éltek 6 évet, majd haza mentek, de annak ellenére hogy magyar viszonylatban jól éltek, nem tudtak megmaradni, mert az életszínvonaluk még így is jóval elmaradt a megszokottól. Ezért ma már Németországban dolgoznak.

"Vagy a magyarok átveszik a kulturált viselkedést és beilleszkednek. "

Azt kétlem, hogy sikerülne. Minden népnek van egy szokása, egy vérmérséklete és egy kulturáltsága. Mint ahogy mondják, paraszt ember, a városban is paraszt. Változás természetesen fellép, de nem egy ilyen radikális. Teljes változáshoz nagyon sok idő kell. Nameg ha változni tudnának akkor otthon is megtehetnék.

Igen, a magyarok egy részének esze ágában sincs változni. De azért bőven van ellenpélda is. Egy európai ember, egy európai országban nagyobb eséllyel illeszkedik be, mint egy arab.

A kérdésre válaszolva pedig, nem költöznék vissza. Egyszer már megpróbáltam Magyarországon, 4 évnyi külföld után, de soha többet. Magyarországon nem értékelik az innovatív, fejlett gondolkodásmódot, elképzeléseket. A magyarnak nem lehet minőséget eladni, mert neki csak az "occsó" kell. Ilyenek, és egyéb mentalitásbeli problémák miatt nem megyek haza. (csak látogatóba a szülőkhöz)

"kedves az eladó a boltban és nem bunkók veled a közlekedésben."

Ezeket a baromságokat mindig olvasom a magyar vs külföld jellegű kérdéseknél. Én tudom ti hol éltetek eddig Magyarországon, de én borsodban élek és mindig kedves velem az eladó és nem bunkók a közlekedésben......

Abba lehetne már hagyni ezt a fajta barom beszédet...

17: "Teljes változáshoz nagyon sok idő kell. Nameg ha változni tudnának akkor otthon is megtehetnék."

Kettes számú üres blabla, ugyanúgy mint az egyes számú "külföldön nem becsülnek meg", amivel etetni próbálják az embereket.

Az átlag magyar igencsak közel van az átlag nyugat-európaihoz, párszáz kilométerrel odébb utazni nem egy akkora kultúrsokk, mint egy szomáliai buckalakónak az Eiffel-torony alatt.

Magyarországon sem szórjuk ki az ablakon a szemetet és nem öljük meg a lányainkat, ha megcsókolnak egy férfit házasság előtt.

Viszont hiába nem szemeteltem otthon, ha sok más ember meg igen. Akik ha külföldre kerülnek, akkor vagy leszoknak róla (mert megbüntetik őket, mint itt pl. egy külföldi nőt, aki a tilalom ellenére este 9 előtt akarta kidobni a szemetet a kukába - még újsághír is lett belőle) vagy magától szokik le róla, mert látja, hogy érdemes, mert mindenki figyel a környezetére.

Én otthon is gyűjtöttem volna szelektíven a szemetet, ha a lakóhelyemen nem csak egy nagy összehányt szeméttelep lett volna messze a házunktól, és nem az unatkozó fiatalok kedvenc szórakozása lett volna a papírgyűjtő felgyújtása. Itt az első naptól kezdve gyűjtöm szelektív a szemetet, nemcsak azért, mert nem akarok egy bazi nagy büntetést fizetni, hanem mert van értelme.

Az udvariasságra, kedvességre Magyarországon is lenne igény, de amikor valaki sorozatosan a bunkóságba, figyeletlenségbe ütközik, akkor maga is belefásul. Hiába mosolyogsz a pénztárosra, ha az állandóan morcos. Az ember nem tudja megteremteni magának azt a kedves, igényes és figyelmes világot otthon, ha a többiek türelmetlenek, idegesek és bunkók..

Volt aki azt mondta, hogy meg kell szokni, ez Magyarország. Ja, de én nem akartam megszokni, és a gyerekeimet sem akartam ebben a légkörben felnevelni.