Hová vezethető vissza ez a nagyfokú aránytalanság a külföldi és hazai bérek közötti különbségben?

Oda, hogy elkerülhetetlen lesz hosszútávon a rendszer átalakítása, a szociális kiadások jelentős lefaragása, a munka középpontba helyezése, abból is az értéket termelő, szellemi/fizikai munka előtérbe helyezése.

Középtávon pedig oda, hogy az agyelszívás minden eddiginél nagyobb méreteket ölt. Ha megnézzük a 18-25 évvel ezelőtti születséi statisztikákat, abból levonunk 400 ezer fiatalt, akkor most ennyivel kevesebb tehetséges, dolgozó magyar vagyunk mínuszban.

"Mondom úgy, hogy kint sem drágább semmi, mint itt úgy nagy általánosságban. "

Ezt azért érdemes átgondolni. A szolgáltatások, az élőmunka igényes dolgok és az ingatlanok ott kint jóval drágábbak, mint nálunk.

Fejlettebbek, így hatékonyabbak, gyorsabbak, jobbak, ugyanazon munkát kevesebb emberi erőforrás ráfordítással elvégzik, ezért többet tudnak fizetni az embereknek. Ez megemeli a bérszínvonalat, és igen, emiatt az is elképzelhető, hogy ott kint egyes vállalkozások kevésbé jövedelmezőek, mint itthon.

Ez egy elég bonyolult és összetett kérdés.

Én a hatékonyság dologban nem nagyon hiszek, persze nyilván van szerepe, de nem akkora, ami ezt a bérkülönbséget indokolná. Én egy multinál dolgozom, ahol a magyar cégnél dolgoznak külföldiek is többszörös fizetésért, de semmivel sem végeznek értékesebb vagy hatékonyabb munkát, mint a magyarok, sőt...

A bérszínvonal közötti különbség okában én is inkább a társadalmi-gazdasági szerkezetet látom.

Osszuk az embereket négy csoportba:

1) Inaktívak: gyerekek, nyugdíjasok, munkanélküliek. Ők gazdasági szempontból semmilyen értéket nem állítanak elő, eltartottak.

2) Azon aktívak, akik az államtól kapják a fizetésüket: pedagógusok, orvosok, rendőrök, tűzoltók, köztisztviselők, politikusok stb. Rájuk természetesen szükség van, de az általuk előállított érték csak áttételesen és lassan jön létre. Mivel állam pénze sem az égből potyog, hanem adó formájában szedik be valahonnan - és eredendően nem ettől a társadalmi rétegtől, hiszen akkor egyik zsebből ki, másik zsebből be hatás érvényesülne, hanem a társadalom más rétegeitől. Ebből az következik, hogy az ide tartozó emberek is végső soron eltartottak a társadalom által.

3) Kereskedelemben, egyes szolgáltatási szektorban dolgozók: ők ugyan nem az államtól kapják a pénzüket, de a termelésben ugyanúgy nem vesznek részt, hanem a társadalom egyéb szereplői által előállított értékből nyesnek le egy szeletet. Ha így nézzük, ők is eltartottak.

4) Iparban, mezőgazdaságban, bizonyos szolgáltatási szektorban dolgozók: értéket egyedül ők állítanak elő, valós termelő tevékenységet csak ők végeznek.

Sajnos az ország nem dúslakodik nyersanyagokban, nincsenek aranybányák, olajmezők stb., csak a megtermelt javakból lehet gazdálkodni.

Pontos számokat nem tudok, de a 4. csoportba jó ha a lakosság 15-20%-a tartozik és végső soron ez a 15-20% tartja el az összes többit. Ez a nagyon nagy gond. Az általuk előállított érték egyszerűen nem olyan mértékű, hogy abból munkabér formájában többet szét lehessen osztani az egész társadalom számára. Ehhez valami óriási, már-már irreális hatékonyságnövelés kellene. Ráadásul az hazai ipar jelentős része külföldi kézben van, a külföldi tulajdonosoknak pedig nem érdeke a bérek emelése, hiszen pont az alacsony bérek miatt telepítik ide a termelést.

A másik dolog a magas munkanélküliség. Amíg a munkaerő piacon túlkínálat van, nem fognak jelentősen emelkedni a bérek.

Szerintem a globális sakktáblán játszanak, és a bérszínvonal alakításával oda 'vándoroltatják' az embereket, ami a politikai céloknak megfelel: el innen..

Nem lehet véletlen, hogy más volt szocialista országok már átestek ilyen-olyan pénzügyi stabilizáción, mi viszont még mindig kamatos kamattal fizetjük az államadósságot, csak mert 'becsületbeli ügy'.

Bp., II. kerületben élek, olyan fura ingatlanok épülnek itt, mint pl. ez: [link] , nem gondolnám, hogy magyar embereknek..