Volt már olyan hogy azért nem vállaltál egy munkát mert nem volt szimpatikus a főnök?

Igen. Mivel volt más választásom, inkább azt a lehetőséget fogadtam el, ahol jobbnak láttam a munkahelyi légkört.

Igen, de mellette volt más választásom.

igen pl most értem haza , állásinterjún voltam, és nagyon előadta magát, szerencsére én is be vagyok hívva pár helyre, és tudok válogatni, de nagyon idegesítő volt, ahogy produkálta magát.

Egy elviselhetetlen főnök, vagy munkahelyi kollektíva eszméletlenül meg tudja keseríteni az életet.

Én nő vagyok, és a férfi főnököm élből letegezett....nem vagyok konzervatív, de ez nekem illetlenség volt... Legalább felajánlotta volna a tegeződést vagy valami... Én egész végig következetesen magáztam, de ő pofátlanul visszategezett. Nagyon előadta magát. Elég komoly pozíció is volt, de amikor meghallottam, milyen pénzt kínáltak volna még jobban elment a kedvem.... szerintem látta rajta, de érdekes, hogy 1 hét múlva felhívtak, hogy engem választottak..... szerintem mindenki sorra visszautasította, és mentek végig az meghallgatott embereken, hátha valaki vállalja...

Velem olyan volt, hogy annak ellenére elvállaltam, hogy kifejezetten unszimpatikus és idegesítő volt az illető. Elkezdtem dolgozni és közben nap mint nap idegeltem szét magam a dolgain, viselkedésén. Egy igazi tapló, fellengzős, nagyképű kiégett nő volt. Az anyagiak miatt maradtam, rá voltam utalva a pénzre nagyon. 2 év után, lelkileg leépülve és betegen felmondtam. Még a felmondásomból is cirkuszt csinált, de akkor már nem volt erőm harcolni vele. Feladtam.

Nem is egy. Három munkahelyet hagytam ott tahó főnök miatt. De akkor még semennyire nem volt nehéz találni másikat. Vett az ember egy express-t és jövő héten volt állása.