Mi volt a legfurább kérdés állásinterjún, amivel találkoztál?

Igen, az álláskereső megváratása gyakori módszer, hogy teszteljék, mennyire kitartó. De az ilyen cégeknél én eleve nem is akarnék dolgozni. Nem áldozat akarok lenni, jó lenne valami kölcsönös tisztelet. Nem csak a megaláztatás.

Én is jártam egyszer így: Megbeszélt időpontra mentem oda. 2-en ültünk a folyosón, a másik csaj mondta, hogy ő is ugyanarra az időpontra jött, mint én. Kijött a főnök, mosolyogva betessékelte őt, én vártam 1,5 órát. Ezek után közölték velem, hogy most már nem tud a főnök fogadni, majd megkeresnek. Én ugyan nem utaztam sokat, viszont az aktuális munkahelyemről szabit vettem ki emiatt.

És kész csoda másnap felhívtak, hogy ráérek-e, esetleg fél óra múlva menjek be. Mondtam nekik, hogy éppen másik városban vagyok, nem tudok ma bemenni. Erre közölte velem a hölgy, hogy úgy látszik engem nem is érdekel ez a munka, és lecsapta a telefont. Ezek után visszahívtam, és mondtam neki, hogy már elnézést, de ez mégis milyen hozzáállás? Tegnap órákat vártam rájuk, ma éppen vidéken tartózkodom, mégis miből gondolja, hogy engem az állás nem érdekel? Erre elnézést kért, és megbeszéltünk egy másik időpontot.

Igazából elég hülye voltam, mert ebből már le kellett volna vonnom bizonyos következtetéseket.

Ott 3 emberrel beszéltem, az első a hr-es volt, vele nem volt gond. Aztán a nagyfőnök, aki közölte velem, hogy az önéletrajzom alapján nem vagyok alkalmas a munkára. Igazából még kezdő voltam az álláskeresésben, most már jó alaposan beolvasnék neki, azt hiszem. Egyértelmű volt, hogy mielőtt behívtak, el sem olvasta az önéletrajzomat, akkor minek raboljuk egymás idejét? Aztán beszéltem még valakivel, aki azt mondta, hogy őt csak ide beküldték, hogy interjúztasson, de fogalma sincs, mit kéne kérdeznie.

Na, ez azért elég vicces, vagy siralmas?

Ford Székesfehérvár. Nem is tudom létezik-e még.