Mért nem tudnak örülni az életnek a milliomosok és a jobb életszínvonalban élő emberek, a mély szegénységbe tartozó emberektől az átlag anyagi háttérben élő emberekkel ellentétben?

Azt sem tartom normálisnak, hogy ismerek egy olyan családot ahol az első két gyermek már felnőtt ember: és saját életüket élik külön a szüleiktől, és a másik két testvéreiktől már külön élnek. Az egyik felnőtt az első kettő közül pedig alpolgármesterként dolgozik. Míg a másik felnőtt testvér pedig közfeladatott ellátó személyként dolgozik a MÁV-nál.

Míg a másik két gyermek közül az egyik gyermek már felnőtt embernek számít, és szeptemberben már a 13.évfolyomos tanuló lesz magyarán végzős tanuló az Erdészmérnöki Egyetemi évei előtt. És 9. osztály elejétől kezdve ösztöndíjas tanuló. Míg a másik gyermek pedig már fiatalkorúnak számít, és Szeptemberben a 8. osztályt kezdi el. És a fiatalkorú testvérével együtt nem egy szülő neveli őket és tartja el őket, hanem két szülő neveli és tartja el őket.

És ha 9. osztálytól elkezdi a Kertészeti és Disznövény termesztő Technikumot, még pedig a SNI átlagos értelmi képességű Autista tanulóként és ösztöndíjas tanulóvá válna: onnantól kezdve jobb lenne ha az anyja nem kérne másoktól pénzt, hogy Karácsonykor meg vegye a ,,kisebb csemetéjének" a Karácsonyi ajándékát.

Hanem meg kell tanitani a legkisebb csak nem felnőtt autista gyermekének, hogy ott lesz az ösztöndíja és szálljon be a Karácsonyi ajándéka költségében, és az ösztön díján kívül a 3 fő felnőtt testvérére számítson meg a szüleire. És tanulja meg azt is, hogy enyhe fogyatékossággal élőként, hogy 14-18 éves kor között már nem gyermekkorúnak, hanem fiatalkorúnak számít már a felnőttkora küszöbén van már.