Tényleg kevés ez a fizetés asszisztensi munkáért?

Egy kisebb banknál kaptam munkát vidéken asszisztensként. Igazából mindenféle munkát kell végeznem, nem csak adatrögzítést, hanem jelentéskészítéstől hitelvizsgálatig mindent. Főiskolára járok, még egy félévem (gyakorlati félév) hátra van a diplomáig. A bérkérdésbe természetesen nem volt beleszólásom, bruttó 120 ezret kapok. Nem mondom, hogy sok, de ha hozzáteszem az ösztöndíjakat, akkor azért már szép összeg. Az anyósomék viszont ki vannak akadva, hogy hát ezért tanultam? Ennyi pénzért hülye vagyok, ha elmegyek dolgozni. Nem nagyon tudom sajnos megítélni, hogy ez most tényleg kevés-e vagy sok, én örültem a lehetőségnek (mégis csak jobb mint a diákmunka), szakmában szerezhetek tapasztalatot, sőt maradhatok is majd itt dolgozni, ha meglesz a diplomám. Akármikor találkozunk anyósomékkal, mindig szóba hozzák, hogy nem tudtam-e intézkedni fizetésemelés ügyben. (Két hónapja dolgozok, eszembe sem jutott, hogy verjem az asztalt fizetésemelésért, de a főnökség ígéretet tett egyébként, hogy a későbbiekben lesz majd fizetésemelés.) Szerintük nincs semmi önbecsülésem, ha képes vagyok ennyiért eladni a tudásomat. Szerintük inkább el kellene mennem egy közeli gyárba három műszakba, mert ott pótlékokkal együtt megkapnék legalább bruttó 260 ezret. De nem értik meg, hogy oda nem mehetek gyakorlati félévre, mert a főiskola nem fogadja el a gyártósoron eltöltött hónapokat, és abból nem írhatok szakdolgozatot. Már annyira beleásták magukat a témába, hogy egy ismerősüknek, aki ott hr-es megadták a telefonszámomat, hgoy hívjon fel, hogy mikor mehetnék elbeszélgetésre. Természetesen eszem ágában sincs elmenni, de nem tudom, hogy mi lesz így a vége. Tényleg annyira kevés ez a pénz, hogy megéri ez a cirkusz? (Nem is értem, hogy mi ütött beléjük, eddig soha nem szóltak bele az életünkbe, az esküvővel kapcsolatban sem voltak problémáink, illetve az összeköltözésnél sem volt semmi nézeteltérésünk.)