Jobb a biztos állás kevesebb pénzért, mint a kudarc lehetőségét felvállalva kockáztatni?

Első lehetőség mindenképp. Épp a legutóbbi munkám volt olyan, hogy jól kerestem, de a légkör miatt, a többiek hozzáállása miatt (nem segítettek betanulni, folyamatos kudarc élmény ez miatt, ha nem sikerült valami, mert ugye alapból hibázunk néha, de ha találomra csinálsz meg valamit, akkor nagyobb az esély arra, hogy nem tökéletes), sokszor sírva mentem be és jöttem haza, persze úgy hogy senki ne vegye észre. Folytatódott, hogy nem tudtam aludni, már a másnapon járt az eszem...Akkor azt mondta, hogy olyan munkát akarok mint ami már szintén volt, mosolyogva mentem be, jó légkör, mindig volt kihez szólni, segítettek és én is segítettem, igaz jóval kevesebb pénzért.

Most már tudom, hogy a pénz tényleg nem minden.

Hasonló cipőben járok. Pár éve kerültem a mostani állásomba (hosszan tartó munkanélküliség után), s nagyon örültem, örülök neki. Jó környezet-társaság, viszonylag nyugalmas, bár néha pörögni kell, de délután 5-kor becsukod az ajtót és nem viszed haza a munkát, viszonylag jó fizetés (mondjuk egy kezdő tanárihoz képest)

Viszont úgy érzem, hogy nincs előrejutási lehetőség, a munka egyhangú, rutinmunka, sikerélmény kevés. MOst mégis maradok itt, s próbálok kitalálni valamit, hogy ne unjam halálra magam.Tanulni kellene valamit mellette, hogy ha kipenderítenek, akkor tudjak lépni valamerre.

Már most félek, mi lesz velem, ha a gyesen lévő kolléganő visszajön (akinek a helyén ülök).

Szóval azt válaszd, ahol és amiben jól érzed magad, teljesen ne add fel az álmaidat. Most még jó a biztos, aztán úgyis lesz bizonytalan is.

Sok sikert!