Cikkeket írok, a munkaadóm megkérdezte a jövőben tudnék e neki számlát is adni. Ez hogy működik?

Nagyon dióhéjban: 3 féle tevékenységből keletkezik jövedelme általában egy magánszemélynek. Egyik a nem önálló tevékenységből. Ez többnyire a munkaviszony, álláskeresési járadékos stb. Ami ide NEM tartozik, az többnyire önálló tevékenységből származik. Ilyen például az egyéni vállalkozó, a bérbeadó, a mezőgazdasági őstermelő, a megbízási szerződés által kapott megbízási díj stb. Valamint van még az egyéb jövedelem, amit az adótörvény külön nevesít.

A nem önálló tevékenységből származó jövedelmet a munkáltató köteles "lekezelni", adóztatni, járulékoztatni, és biztosítási jogviszonyt keletkeztet.

Ha munkaviszonyban vagy a munkaadóddal, akkor nem tudsz számlát adni, hiszen bért kapsz a munkádért cserébe. Nem vagy számlaköteles. Ha megbízásként dolgozol ott, akkor az lehet csak szerződésen alapuló, de ha számlát is kérnek róla azért, hogy a költségek között el tudják számolni, akkor adószámos magánszemély leszel. Ehhez be kell jelentkezni az adóhivatalhoz. Ott egy adószámot kapsz a tevékenységedre. Ennek az adószámnak a birtokában tudsz a nyomtatványboltban számlatömböt vásárolni, amiben kiállíthatod a kért számlákat. Itt nincs személyi jövedelemadó-mentes határ, a teljes bevétel része az adózásnak.

Az ebből származó bevételeddel szemben költséget számolhatsz el, méghozzá olyat, ami szorosan kötődik a tevékenységhez. Ezeket a költségszámlákat (nem nyugta, blokk!) gyűjtögetni kell és az adóelévülés végéig megőrizni. A bevétel és a költség különbözete lesz az adóköteles jövedelmed. Annak a 16 %-a az adó mértéke.

A fent leírt a tételes költségelszámolási mód.

Van egy másik, a 10 %-os költséghányados. Ez azt jelenti, hogy a bevétellel szemben annak 10 %-át költségként leírhatod, és nem kell számlákat gyűjtögetni hozzá. Ez egy vélelmezett költségelszámolás. Ha van ténylegesen költséged, ha nincs, 10 %-ot elszámolhatsz. Tehát a bevételed 90 %-a lesz az adóköteles jövedelem. Ennek is 16 % az adó mértéke.

A munkaadóddal beszéld meg a részleteket.

Előnye: kevés utána a közteher.

Hátránya: nem keletkeztet feltétlenül biztosítási jogviszonyt, nem számít bele a valamikori nyugdíjhoz sem összegszerűen, sem szolgálati idő szempontjából. Ha nem keletkeztet biztosítási jogviszonyt, akkor saját magadnak kell fizetned magad után az egészségügyi szolgáltatási járulékot, ha más biztosítási jogviszonyod nincsen mellette.

Egy kis segítség behatárolni a dolgokat:

Valamely tevékenység kapcsán mindig felvetõdik a kérdés, hogy azt milyen formában érdemes végezni. A magánszemélyek a saját nevük alatt kétféle formában végezhetnek gazdasági tevékenységet: egyéni vállalkozásban, vállalkozási igazolvánnyal, vagy – az adójogszabályok által adta lehetõséggel élve az un. önálló tevékenység keretében, amelyet a köznyelv „adószámos magánszemélyként”, ismer, amely vállalkozásszerû tevékenység végzésére ad lehetõséget.

Az egyéni vállalkozás a magánszemély tipikus vállalkozási formája - ennek megfelelõen ezt minden adót- és köztartozást megállapító törvény megtalálja: a tb. a társadalombiztosítási járulékokkal, vállalkozói járulékkal, az önkormányzat a helyi adóval stb. Ezek mellett a vállalkozói jogállással járó elõnyök csak ehhez a formához fûzõdhetnek (veszteséget számolhat el, míg a szellemi szabadfoglalkozású nem, vagy pl. egyes tevékenységek csak vállalkozói jogállással végezhetõk, szellemi szabadfoglalkozásban nem, pl. ügyvéd, közjegyzõ, magánnyomozó stb.).

Az egyéni vállalkozásról szóló törvény az egyéni vállalkozást a magánszemély gazdasági tevékenységeként határozza meg, azzal, hogy gazdasági tevékenységnek tekinti az üzletszerûen - ellenérték fejében, nyereség- és vagyonszerzés céljából, rendszeresen - folytatott termelõ vagy szolgáltató tevékenységet. (1990. évi V. 2.§)

Szigorúan nézve ez alapján minden szolgáltató tevékenység – beleértve a szellemi tevékenységet is – amelyet üzletszerûen (nyereség és vagyonszerzés céljából) rendszeresen (ismétlõdõen) végeznek – gazdasági tevékenységnek és így egyéni vállalkozásnak minõsül, amely csak egyéni vállalkozói igazolvány birtokában gyakorolható (1990. évi V. törvény az egyéni vállalkozásról 2.§, 4.§).

Ki kell emelni, hogy a szellemi szabadfoglalkozás egyéni vállalkozásban végezhetõ, mi több az elõbbiek alapján jellemzõen ez az a vállalkozási forma, amelyben ezt a tevékenységet a jogszabályok szerint végezni kell.

Azonban a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1995. évi CXVII. tv. (Szja tv.) meghatározza az önálló tevékenység fogalmát, akként, hogy ide tartozik minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a magánszemély bevételhez jut, és amely a törvény szerint nem tartozik a nem önálló tevékenység (ez lényegében a munkaviszony) körébe. Ide tartozónak sorolja a törvény különösen az egyéni vállalkozót, a mezõgazdasági õstermelõt, bérbeadót, a választott könyvvizsgálót, és a gazdasági társaság mellékszolgáltatást teljesítõ tagját (16.§). A felsorolás csak példálózó, így e kategóriába minden további tevékenység besorolható, amelybõl eredõen a magánszemélynek munkaviszonyon kívül bevétele keletkezik. Így a szellemi szabadfoglalkozásúak is ide tartoznak. Ezen adózási kategória alapján van lehetõség a szellemi szabadfoglalkozás végzésére egyéni vállalkozói státuszon kívüli is. Igen nehéz azonban az elhatárolás, mert az 1990. évi V. törvény idézett rendelkezése (2.§) elég szûkre szabja az egyéni vállalkozáson kívüli szellemi szabadfoglalkozás lehetõségeit – igazából azon szellemi tevékenység végzésére nem kötelezõ az egyéni vállalkozói igazolvány kiváltása, amelyet nem üzletszerûen, vagy nem rendszeresen végeznek. Van bevételem, de az nem tekinthetõ rendszeresnek.

Összefoglalva: a szellemi szabadfoglalkozású tevékenységet végzõk körét leginkább úgy lehetne meghatározni, hogy ide tartoznak mindazok a szellemi szolgáltató tevékenységet végzõ magánszemélyek, akik egyéni vállalkozóként vagy önálló tevékenységet végzõ magánszemélyként nem munkaviszony keretében az önálló – jellemzõen megbízási, felhasználási szerzõdéseken alapuló - tevékenységük eredményeként bevételhez, jövedelemhez jutnak.

Tehát vigyázni kell vele, hogy ne rendszeres legyen ez a dolog, mert a mostani szabályok szerint lehet vállalkozói kell rá. De a fentiekben van egy kibúvó az SZJA törvény alapján. Inkább úgy kell megcsinálni, hogy ne lehessen belekötni.

Időnként kötni egy feladatra megbízási szerződést.

Ha kiváltod hozzá a magánszemélyes adószámot, attól még lehet, hogy hónapokig nem lesz ezzel a tevékenységgel kapcsolatban munkád. Például egy munkavédelmis, aki megbízásként dolgozik itt-ott néha-néha, nem pedig munkaviszonyban. Ő is csak akkor ad számlát, ha van munkája, és elvégezte azt.

Az adószám kiváltása nem kerül plussz költségbe, csak menni kell utána az adóhivatalnál.

Adóelőleg fizetése pedig úgy van, ahogy előzőleg leírtam. A megbízó a díj kifizetésekor felméri, hogy biztosított lettél-e a megbízási díj nagyságából kifolyólag vagy sem.

Ha az lettél, akkor levon minden más járulékot is, amit egyébként nem kéne neki. Ha nem lettél biztosított, akkor csak személyi jövedelemadót von le belőle, figyelembe véve a költségnyilatkozatodat is. Ha nem tettél ilyet, akkor a 10 % vélelmezett költséghányad figyelembevételével határozza meg a megbízási díjból az adóköteles jövedelmet, és számolja ki rá az adóelőleg összegét. Év végén pedig bevallod a többi más jövedelmeddel együtt, és rendezed az adókülönbözetet, ha lesz.

Ha tételes költségelszámolással akarod rendezni az ebből származó jövedelmed adókötelezettségét, akkor muszáj gyűjteni a költségszámlákat, 10 %-os költséghányad esetén nem.

Közben most látom, hogy nem írtam le előzőleg az adóelőleg fizetés menetét kifizető esetén. Tehát adóelőleget akkor kell a magánszemélynek magának rendeznie, ha nem kifizetőtől származik a megbízási díj. Egy "hülye" példa: Valaki felkér, hogy fogalmazd meg a honlapján megjelenítendő bármilyen írást. Ezért Ő fizet Neked, mint magánszemély. Ő nem adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető, ezért Neked kell megállapítanod a belőle származó jövedelmed, és befizetned az rá eső adóelőleget minden negyedévet követő hó 12-ig. Ezt nem kell megtenni addig, amig a fizetendő adóelőleg nem haladja meg a 10 ezer forintot.

Elég komplikált dolgok is adódhatnak, ezért beszélgess el erről a mostani "munkaadóddal", melyik szituációban mi a tennivalód.