Kezdőoldal » Üzlet és pénzügyek » Karrier, fizetés » Hogyan kezeled a munkamániás...

Antimod kérdése:

Hogyan kezeled a munkamániás főnököt / kollégát?

Figyelt kérdés

Ha van családja, háttérbe szorul, érdeklődése középpontját a munka tölti ki, és ferdén néz azokra, akiknél ez nem így van.


Ki hogyan kezeli az ilyen személyeket? Van rá bevált recept?

(Azon túl, hogy színészkedsz, és próbálod eladni magad munkamániásnak.)


2011. dec. 5. 11:15
 1/6 anonim ***** válasza:
100%
azt nem hagyom hogy rám erőltesse a munkaritmusát, de azt igen, hogy fontosabbnak érezze magát nálam, elvégre neki ez az egyetlen öröme az életben, nekem meg van hobbim, és vár a család otthon, a munkát pedig épp hogy le sem sz..
2011. dec. 5. 12:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/6 anonim ***** válasza:
100%
Színészkedni nem szabad, az az egy biztos.
2011. dec. 5. 12:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/6 Katoonene ***** válasza:
100%

Ha egy multiról van szó, akkor munkaidő alatt tedd félre a magánéleted, és csináld jól a dolgod. Ha van esélyed, hogy feljebb juss, akkor áldozz valamennyit a szabadidődből, és pár év múlva talán te lehetsz az a "munkamániás" aki hajtja a többit.


Ha kisebb, családi, vagy 100 főt nem meghaladó kis-középvállalkozásnál dolgozol, akkor igen, sok esetben a főnök (aki maga is sokszor tulajdonos) teljesen másképp gondolkozik mint te. Náluk is megéri munkaidőben a maximumot kihozni, hisz ott talán még könnyebb a vállalkozás fontos tagjává válni.


Szerintem napi 8 (vagy 10) órát maximálisan odafigyelni nem lehetetlen.


Középvállalkozásnál (tapasztalat) igen, a főnök (tulaj) számára középpontban a munka van. Nem pár tízezresben, pár százezresben gondolkodik, hanem legalább milliókban. Természetes, hogy nem tart szünetet, hogy nem munkakezdés előtt 10 perccel esik be, vagy az is természetes, hogy a munkaidő lejárta után is ugyanúgy dolgozik, dolgozna.


Sajnos el kell fogadni, hogy más a gondolkozásmódjuk.


Magam részéről: Sokszor kell szombaton is dolgozni, elég relativ a mikor kezdődik, végződik a munkaidő, nem szívom a fogamat, ha vasárnap be kell valamiért szaladni 2 órára, de nekem kompenzálja a fizetés. Másnak a biztos tudat, hogy van munkahelye.



Persze van, amikor így is elb***ok valamit a főnök szemében. Ilyenkor jön a "lefeddés". Bólogatok, és helyrehozom, bepótolom a dolgot.

2011. dec. 5. 22:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/6 anonim ***** válasza:
100%
Nekem is munkamániás a főnököm, de nem várja el tőlem, hogy én is az legyek. Bőven megelégszik azzal, hogy elvégzem azt, ami a munkakörömhöz tartozik.
2011. dec. 5. 22:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/6 A kérdező kommentje:

"Ha van esélyed, hogy feljebb juss, akkor áldozz valamennyit a szabadidődből, és pár év múlva talán te lehetsz az a "munkamániás" aki hajtja a többit."


Köszönöm a tippet, de ettől mentsen meg a Jóisten...


Az első főnököm egy nagyon normális arc volt, alig pár évvel idősebb nálam, igaz kis cég volt, néhány alkalmazottal. Persze neki is voltak dolgai, de ha odafigyeltél a munkára, sok mindent megengedett, és magával szemben sem volt hajcsár. Mindig elvégezte, amit el kellett, és csak azt kérte számon.


Szerintem egyébként nem lehet pénzzel kifizetni a szabadidőt, mert sok pénzed még lehet, de az elmúlt időt senki nem adja neked vissza.

2011. dec. 6. 09:10
 6/6 Katoonene ***** válasza:
ezeket az értékeket mindenki maga tudja, de én úgy vettem észre, ha nem dolgozol egy kicsit pluszba (egyéni túlóra, egyéni ötletek kidolgozása, fusi stb.) akkor maximum intenzív spórolással tudnék félretenni, pedig alapból se élek nagylábon
2011. dec. 8. 09:23
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!