Lehet dolgozni teljes munkaidő mellett másik cégnél is szabadnapon részmunkaidőben vagy teljes munkaidőben?

12 órában? az mit jelent? Egy műszak 12 óra, vagyis tkp. teljes munkaidőt jelent? (akkor hogy akarsz mellé még egy teljes munkaidőset, nem is értem...)

Jelentened kell mindkét cégnél a másik munkahelyet. És figyelni, hogy az össz munkaidő ne legyen túl sok, mert az állítólag büntetést von maga után.

A munkavállaló joga, hogy szabadon munkát vállaljon és képességeit kibontakoztassa, ennek azonban bizonyos korlátot szabhatnak a már fennálló munkaviszonyából folyó kötelezettségei. A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 108. §-ának (1) bekezdése szerint, amennyiben a dolgozó a már fennálló munkaviszonya alatt újabb munkaviszonyt vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszonyt (kiváltképp vállalkozást, megbízást, gazdasági társaság vagy szövetkezet tagjának személyes közreműködése, bedolgozást) létesít, köteles azt a munkáltatójának bejelenteni.

A bejelentést célszerű a szerződéskötést megelőzően megtenni, mivel a munkáltatónak joga van arra - az Mt. alapján -, hogy megtiltsa a további munkaviszony létesítését. A bejelentési kötelezettség alaki kötöttség nélkül teljesíthető, a későbbi esetleges viták elkerülése miatt azonban szerencsés, ha a munkavállaló írásban jelenti be a további munkaviszonyát.

A munkáltató akkor tilthatja meg a további munkavégzést, ha az munkavállalói versenytilalomba ütközik vagy egyéb módon sérti a munkáltató jogos gazdasági érdekeit. Amennyiben a dolgozó nem fogadja el a munkáltatói döntést, munkaügyi jogvitát kezdeményezhet az intézkedés kapcsán.

A felek a munkaszerződésben, esetleg a kollektív szerződésben megállapodhatnak úgy is, hogy általában - vagy bizonyos körben (például kisebb jelentőségű munkáknál) - nem kötelező a további munkavállalás bejelentése. Adott esetben például egy kft.-nél alkalmazásban álló kőművesnek nem kell minden alkalommal bejelentenie a munkáltatójának, hogy a pihenőnapjain hol és milyen pluszmunkát végez.

A felek azonban a munkáltató jogkörét szigoríthatják is megállapodásukban. Így például eleve kiköthetik, hogy a dolgozó meghatározott körben vagy esetleg általában további munkavállalásra nem jogosult, hogy a munkavállaló a munkáltatóéval azonos vagy hasonló tevékenységre nem létesíthet újabb munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt.

Mikor nem létesíthető a főállás mellett további munkaviszony?

A dolgozóknak a munkaerejüket alapvetően a munkáltatónál főállásban kell hasznosítaniuk. Ezen túl azonban, mintegy kiegészítésképp sor kerülhet további munkaviszony létesítésére is.

Természetszerűen nem létesíthető olyan további munkaviszony, amely a munkavállaló főállása szerinti munkakörével vagy munkájával összeférhetetlen. Kizárt a további foglalkoztatás, ha az olyan fizikai-szellemi igénybevételt jelent, amely veszélyezteti a dolgozó főállása szerinti kötelezettségeinek teljesítését, vagy alkalmatlanná teszi a munkaköre ellátására. Nem létesíthet a munkavállaló olyan további munkaviszonyt vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyt, amely a főállás szerinti munkáltató jogos gazdasági érdekeit veszélyezteti. Kizárt továbbá a vezetőként alkalmazása annak, akinek közeli hozzátartozója tagja vagy vezetője a munkáltatóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak.

Ezekben az esetekben a foglalkoztatást akkor is meg kell szüntetni, ha az összeférhetetlenségi helyzet a foglalkoztatás megkezdését követően áll elő.

Másodállás

Másodállás a második munkaviszony, ha a munkavállaló munkaideje az egyes munkaviszonyokban azonos időtartamra esik. Ha a munkaidők csak részben esnek azonos időtartamra, a munkaviszony csak ebben a részében minősül másodállásnak. Így tehát, ha a dolgozónak az egyik munkaviszonyában 8 órától 16 óráig tart a munkarend szerinti munkaideje, és a másik munkáltatónál is ugyanezen időtartamban kell munkát végeznie, másodállásról beszélünk. Másodállás tehát csak olyan munkakörben és olyan munkakörre létesíthető, amelyben a munka jellegéből adódóan a feladatok elvégzése nem kívánja meg a munkahelyen való állandó jelenlétet. Mellékfoglalkozásról pedig akkor beszélünk, ha az előbbi példában a dolgozó 16 óra után végez munkát egy másik munkáltatónál.

Másodállás létesítése

A másodállás létesítésének elengedhetetlen feltétele, hogy a munkavállaló a főállás munkáltatójával erre vonatkozóan megállapodjon. A másodállás létesítése megtiltható, ha az veszélyezteti a munkáltató jogos gazdasági érdekeit, illetve az ilyen jogviszony megszüntetésére kötelezhető a munkavállaló, ha az engedélyezést követően áll elő az összeférhetetlenség, vagy pedig a további munkaviszonybeli kötelezettségeinek teljesítése a főfoglalkozásban végzendő munka rovására megy.

Az újabb jogviszony létesítéséhez való hozzájárulás megadása vagy megtagadása, illetőleg a már megadott hozzájárulás visszavonása a munkáltató kizárólagos hatásköre. A munkáltató hozzájárulása nélkül a főállás munkaideje alatti más munkavégzés igazolatlan mulasztásnak vagy más súlyos kötelezettségszegésnek minősülhet.

A másodállás a főfoglalkozástól elkülönült, önálló munkaviszony, vagyis a főállásbeli jogosultság vagy kötelezettség nem hat ki rá. Így például minden munkaviszonyban különállóan kell megállapítani a munkavállalót megillető szabadság mértékét. A dolgozó tehát köteles a munkakörét ellátni abban a munkaviszonyában, amelyben szabadságra már nem jogosult, akkor is, ha a másik munkahelyén még szabadságát tölti.

Természetesen, ha a munkavállalónak a munkabéréből levonandó tartozása áll fenn, a másodállásban kapott díjazást is figyelembe kell venni, illetőleg abból is le lehet vonni a tartozását.

Külön felhívjuk a figyelmet arra, hogy a másodállású munkavállalókra nem vonatkoznak a megváltozott munkaképességűekre vonatkozó intézkedések (például a pótszabadság stb.).

Mellékfoglalkozás

A második és az esetleges további munkaviszony mellékfoglalkoztatás, ha munkaideje az egyes munkaviszonyokban nem esik azonos időtartamra. A mellékfoglalkozás létesítését is köteles a dolgozó bejelenteni a főállás szerinti munkáltatójának. Mellékfoglalkozás azonban létesíthető a főállás szerinti munkáltatónál is, a munkakörbe nem tartozó munka elvégzésére. Így például az adminisztrátor a takarítói munkákat is elvégezheti mellékfoglalkozásként.

A bejelentett mellékfoglalkozás létesítését, illetve fenntartását a munkáltató megtilthatja, ha az veszélyezteti jogos gazdasági érdekeit. Ha a dolgozó a tiltás ellenére is munkába lép vagy nem hagyja abba a munkavégzést, a főállásban a munkáltató felelősségre vonhatja, sőt erre tekintettel megszüntetheti munkaviszonyát is.

Részmunkaidős foglalkoztatás

A munkavégzés főállás híján is mellékfoglalkozásnak tekinthető, ha az alkalmazás a munkakörre megállapított teljes munkaidőnél rövidebb részmunkaidőre szól, a munkabérnek a munkaidővel arányosan történt megállapításával. Ilyen foglalkoztatásra akkor kerülhet sor, ha az adott munkakör ellátása nem igényel teljes elfoglaltságot, elégséges a napi 2-6 óra munkaidő is.

A rövidebb munkaidővel és azzal arányos munkabérrel való alkalmazás lehetséges egy, illetve külön-külön kettő vagy több munkáltatónál is, de a mellékfoglalkozás vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében történő további munkavállalásnál a bejelentésre vonatkozó szabályokat ez esetben is alkalmazni kell.