SEGÍTSÉG! Női vezetői sajátosságok?

A kérdésekre objektív választ nem tudok adni, de én férfiként jobban szerettem amikor női főnököm volt, szívesen megcsináltam neki mindent amit kért.

Nekem már volt mindkét fajta főnökhöz szerencsém. A férfi korrektebb,őszintébb volt. Magánügyi problémákban megbízhatóbb, nem pletykált. A női főnökeimet kevésbé bírtam, őket inkább az érzelmeik vezették, még ha ez nem is volt tudatos náluk.A férfiak nem csináltak nagy ügyet a problémákból,inkább azonnal a megoldásra törekedtek, és csak utána firtatták, hogy ez mi is volt. A nők meg fordítva,előbb a felelősségre vonás, aztán a megoldás keresése.

Akikkel én találkoztam a bankszakmában női vezetők nagyon körülményesek voltak a férfiakhoz képest. Alaposak akartak lenni, de hatszor körberágtak egy témát mielőtt nekiálltak volna megcsinálni. A pasik sokkal lényegre törőbben adták elő az egészet (kivéve az állandóan anekdotázós fajta férfi főnök, na az szörnyűűűűűű). És tényleg jobban hangulatemberek sajnos. Meg féltékenyebbek, jobban féltik az állásukat (persze ez sokszor reális félelem, mert a munkaerőpiac nem kedvez a 35 feletti nőknek), meg féltékenyek ha fiatal vagy, csinos vagy, jó (övékénél jobb) végzettséged van. Sokan megengedik maguknak hogy rémes hisztiket csapjanak, hisztizzenek a beosztottakkal vagy más területek dolgozóival, vagy hogy nekiálljanak sírni. Pedig ettől nagyon negatív lesz a megítélésük. Sokszor nem is értettem hogy ilyen hozzáállással hogyan lehetnek még mindig vezetők. Viszont szerintem nem olyan kegyetlenek, mint amilyen egy férfi vezető tud lenni, ha úgy érzi hogy valaki az útjában áll vagy veszélyes lehet rá.

Én nem általánosságban írnék, hanem csak a konkért vezetőkről a cégnél. Női vezető határozatlan, nem ért a saját hatásköre alá tartozó dolgokhoz sem,a cég egészét főleg nem látja át. Senki nem tudja mit csinál és miért van még mindig a helyén. De mondom ez 1 személy, ebből nem általánosítanék.