Régóta foglalkoztat a gondolat, hogy külföldre menjek dolgozni. Ti, külföldi magyarok, hogyan tudtatok dönteni?

Milyen diplomaid vannak? Ez fontos. Most munkat talalni barhol az nagyon nehez. Szazaval vesztik el a munkajukat az emberek naponta Europa szerte, sot vilag szerte... De ha tudsz valamit, amit kevesen tudnak, es meg szukseg is van ra, akkor tied a vilag. Meg most is, a legneagyobb valsag kozepeben! Tehat mihez ertesz?

Én nem kifejezetten munkát vállalni jöttem ide, de ittragadtam, mert észrevettem azt az óriási eltérést ami Amerika és Magyarország között van. Nekem is 2 diplomám van, de azt tanácsolom, hogy ezt a diplomás dolgot induláskor felejtsd el. A lényeg az, hogy találj munkát amivel el tudod tartani magad. Ez itt még ebben a válsághelyzetben sem túl nehéz. A diplomádnak megfelelő állást is fogsz kapni idővel, de ne ragaszkodj ehhez a legelejétől, mert itt is sok jó szakember van. Egy ideig engem is kétségek gyötörtek, de be kell vallanom, hogy nem bántam meg, sőt. Mikor legelőször látogattam haza szó szerint depressziós lettem attól amit otthon találtam és előrehozattam a visszautazásom dátumát is. Családom nincs, de van pár ismerősöm aki családdal (1-2 kisgyerekkel) jött ki és ha ők válaszoltak volna erre a kérdésre, ugyanezt olvastad volna.

Szerintem jó szakmád van ahhoz, hogy külföldön is el tudj helyezkedni, de a nyelvet jól kell hozzá tudnod. Ha valahol van ismerősöd, akkor oda menj először, vagy ha bizonytalan vagy, menj először egyedül pár hónapig, és mikor már látod, hogy alakul a helyzet, akkor vidd a családodat. Persze először spóroljál pénzt az első időszakra, az induláshoz.Mi is kint élünk, itt született a gyerekünk, zenészek vagyunk, ez külföldön jó szakma (bár átlagos a fizu), mert vegyes a nemzetiségi összetétel a munkahelyen. Sokat gondolkodtam azon, hogyan tudnánk mégis hazamenni, otthon megélni,de ahogy a mostani helyzetet látom, még ha valahogy meg is tudnánk élni otthon, akkor is, szerintem nagyon kicsesznék a gyerekemmel, aki ha itt nő fel, eleve 2 nyelvet tud kiskorától, ráadásul bármilyen szakmát választhat majd, nem azon kell agyalnia, jajj, miből is tud majd megélni. Sokkal könnyebb lesz neki, mint nekünk volt, bár mi már külföldön jártuk az egyetemet is, mellette persze minden szar munkát elvállaltunk, hogy megéljünk, és tanulhassunk. Férjemnek, nekem is pedagógus szüleink vannak otthon, úgyhogy nem számíthattunk nagy támogatásra, de legalább megértik, hogy ha nehéz is, mert honvágy meg minden, de otthon nem boldogulnánk.

Szia! Én még nem élek külföldön,(DE HAMAROSAN ha Isten is úgy akarja) De nekem is az a véleményem, hogy az elején vállalj el mindent, ami nem túl nagy "érvágás". Szerintem idő kell, mire megfelelő munkát kapsz, lévén újra kell kezdened az életed, karriered. Nekem is van, igaz csak egy diplomám, de ha kell, akár mosogatnék is. Érzi azt az ember, hogy mit tud(na) csinálni és mit nem. Arra viszont ne számíts, hogy kinnt biztosan el fogsz tudni helyezkedni a szakmádban, persze lehet szerencséd és akkor igen, de ne így indulj neki mert akkor csalódás lesz, ha nem fog összejönni. (bocs nem akarom az eszet osztani, főleg úgy, hogy sajnos még mi is itt élünk ebben a sz.. országban.) Ez csak az én véleményem.

Szia mégegyszer az előző vagyok. Nekem azt tanácsolta, az egyik válaszoló, hogy írjátok össze mik az érvek és ellenérvek amenni vagy maradni mellett, sztem ez nagyon jó ötlet.