Az elemzés szerint ötvenből egy ember keresi meg Magyarországon az EU-s átlagfizetést. De ők hogyhogy mind a Gyakorin vannak?
Összehasonlította az európai uniós átlagkereseteket a G7, amely során arra jutott a portál, hogy a tavalyi jövedelemadatok alapján az EU-s átlag szintjén Franciaország középosztálya él, ahol az EU-szinten átlagos évi nettó 23 ezer eurós jövedelem alatt és felett a társadalomnak szinte éppen két egyenlő nagyságú része keres. Fontos összehasonlítás, hogy a magyarországi 44. percentilisben a 6500 eurós szintet közelíti az éves nettó átlagjövedelem, ami igencsak messze van a mérvadó francia 23 ezres nettó jövedelemtől.
A G7 szerint ez azt jelenti, hogy Magyarország esetében a felső két százalék, azaz ötvenből egy ember keres legalább az uniós átlag szintjén.
A portál azt is kiszámolta, mi történik, ha a jövedelmeket kiegészítik a helyi árakkal, ugyanis más országokban változnak az árak is. Arra jutottak, hogy a német és francia középosztályok mellett ebben az esetben a belga, a dán, a holland és a svéd társadalmak középrétegei is csatlakoznak az uniós átlaghoz viszonylag közel eső körhöz. Ezzel szemben Magyarországon és a környező országokban még az árkülönbségek kiszűrése után is csak a legjobban kereső elit jutott az uniós átlag közelébe. Magyarországon a felső hat század jövedelme éri el legalább az uniós átlagot ezen számítás szerint.
Itt meg szinte mindenki efölött keres. Vagy csak mondják és a valóság más?
válasza:Ezen én is gondolkoztam.
Én annyit tudok mondani, hogy kata-s vállalkozó vagyok, szóval a havi 1 millió bevétel nekem meg van, abból adózok havi 50 ezret. És itt vagyok.
Sok itt még az informatikus, akik sokat keresnek. Egy részük lehet, hogy kamu, de mivel én is valódi vagyok, a nagy részének hiszek.
válasza:gyakornoki idővel együtt 2+6 éve vagyok (gépész)mérnök, és 880 ezer a bruttóm
folyamatmérnökként, ami annak idején egy megbecsült terület volt, ahova azért mégiscsak mérnököt választottak, manapság meg biológia szakos kollégám is van, aki ugyan a gyártósorról dolgozta fel magát, dehát akkor is...
szóval nem mindenkinek hullik az ölébe a milliós állás még bruttóban sem
ha konstruktőrként kezdtem volna akkor lehet meglenne a milliós bruttó
válasza:Amint az ember elér egy magasabb jövedelmi szintet, rájön, hogy ez tök normális. Látom a családomat, barátaimat, munkatársaimat…
Nem valamiféle überemberek attól, hogy 600-800 ezer vagy akár 1 millió nettót keresnek. Ugyanúgy szörföznek a neten, Redditeznek vagy akár Gyakoriznak.
Nyilván ha valaki egy multinacionális részvénytársaság többségi tulajdonosának adja ki magát, az valószínűleg hazudik, de ezt az érvet sosem értettem, hogy “ha tényleg X összeget keresnél, akkor nem itt lennél”. Mert miért nem? Ezt ki döntötte el?
válasza:13-assal értek egyet. Nekem viszonylag hamar lett ennyi bevételem (havi 250 ezerről 1 millióra, 11-es vagyok) és szinte semmi nem változott az életemben! Max annyi, hogy lakásra gyűjtök, a családomnak több pénzt tudok adni és többször megveszek olyan dolgokat, amikre vágyom, de sajnálom rá a pénzt. Így sem költök többet 300 ezernél havonta. Ugyanazokat csinálom, mint régen. Dolgozok, a szabdidőmben tiktok, youtube, játék, gyakori, stb...
Ugyanolyan ember vagyok, mint aki 250 ezret keres.
Nyilván nem azt vitatom hogy vannak, akik a kérdésben említett összeg fölött keresnek, de ez egyrészt anonim fórum ahol mindenki azt ír amit akar, másrészt itt sem ők az átlag, még ha kicsit magasabb számban is lehetnek. Ők viszont meg vannak róla győződve hogy ők az átlag, meg hogy ezt bárki elérheti kellő kitartással. Csak ugye nem mindenkinek ugyanolyan képességei vannak és ahogy a művészetet vagy az orvosi szakmát, ugyanúgy a programozást sem tudja egyformán mindenki megtanulni, egyáltalán érteni. Nem is lehet mindenki informatikus vagy mérnök. Ugyanúgy kell valakinek lenni szemetesnek, péknek, rendőrnek stb. És nem minden szakmát fizetnek meg jól, de azokat is el kell végezni valakiknek. Feltételezem ez utóbbiak vannak hazánkban többségben, nem az egy misis infósok meg vállalkozók.
És nem arról van szó hogy sajnálom tőlük azt amit keresnek mert megdolgoznak érte. Csak azt értsék meg hogy nem ők az átlag, meg nem dolgozhat mindenki az ő területükön.
válasza:15
Én nem gondolom, hogy az általam keresett pénz lenne az átlag.
Azt viszont igen, hogy egy átlagos életnek anyagilag valahogy úgy kellene kinéznie, mint az enyémnek.
Nem, nem járok luxusnyaralásokra, nincs húszmilliós autóm, és nem Gucci zoknit hordok, de bizony megengedhetem magamnak a változatos és egészséges étkezést, űzhetek egy olyan sportot, ami a pályabérlés miatt havi 30 ezrembe kerül, megengedhetek magamnak pár nyaralást, egy vis maior esetnél nem kell vakarnom a fejem, hogy most akkor a hűtőt cserélem le vagy a számlákat rendezem, félre tudok tenni, nincs elérhetetlen távolságban egy saját lakás stb.
Ezek egy tök átlagos élet ismérvei kellene hogy legyenek, hiszen nekem is reggel 6:30-kor szól az ébresztőm, bezötyögök villamossal a munkahelyemre, ahol lehúzok 9-10 órát, aztán hazamegyek, megcsinálom a házimunkát, utána meg olvasgatok, játszom vagy sportolok. Tényleg semmi extra.
Az hogy Magyarország egy lecsúszott térség lett Európában, ahol a középosztály polgári élete valami hatalmas gazdagságnak számít, az szomorú. De ettől továbbra sem lesz “nem átlagos”. Ahogy a nagy mértékű elhízás sem különösebben változatat biológiai alapvetéseken.
válasza:11-ea vagyok újra.
Szerintem sem az átlag. Őszintén szólva én még mindig alig hiszem el, hogy ennyit keresek és hálás is vagyok az ügyfeleimnek.
Az pedig hogy kitartással elérhető.. hát, inkább leleményességgel és bátorsággal.
Az alkalmazotti létet én nem ismerem... szerintem általában nyalni kell, és a megfelelő embereket megismerni.
Én utálook nyalni, ha alkalmazott lennék, biztos nem tudnám "felküzdeni" magam a megfelelő pozícióba.
Szerintem az átlag tényleg 300-400 körül keres. Én szerencsésnek is érzem magam és bízom benne, hogy a tobbiek is.
válasza:18
Ez egy nehéz kérdés.
Nyilván elképesztő cinizmus azt mondani, hogy csak és kizárólag az egyénen múlik az érvényesülés. Az államnak hatalmas szerepe van abban, hogy milyen lehetőségeket biztosít.
Mert aztán ilyen alapon Etiópia is tök klassz hely, hiszen az olimpiai bajnok atléták tuti jól élnek. A többi pármillió meg sima nyomorék, hiszen ők is megcsinálhatták volna.
Vannak azonban olyan helyzetek, amikor nem lehet számonkérni a szociális érzékenységet.
Pl ha munkáltatóként alkalmaznom kell valakit, akkor nem tudom számításba venni, hogy szegény a családi körülményei miatt nem tanult. Vagy párválasztáskor sem tudom előadni az esélyegyenlőségi intézményt, mert nekem is egy életem van.
Mindenesetre egyetértek abban, hogy sem az egyénre, sem az államra nem lehet 100%-ig ráterhelni a szerencsétlenség okát.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!