Tudnátok munkákat esetleg képzéseket (egyetem, felnőttképzés) javasolni humán beállítottsághoz és/vagy az alábbi kikötésekhez?

Hmm, ebbe bele sem gondoltam. Jó ötletnek hangzik, majd utánajárok, hogy van-e ilyen lehetőség.

Igaz, japánul kell megvédeni a szakdolgozatot, és esélyes, hogy a nyelvi alapvizsgát is megismételtetnék velem. Anno leginkább a kanjikkal szívtam. Egy időben autodidakta módon próbáltam őket otthon magamtól tanulgatni, meg is tanultam pár hét alatt kb. 100 valamennyit, aztán annyiban maradt a dolog. De bízom benne, hogy ismétléssel és gyakorlással a passzív nyelvtudás is feleleveníthető, nem veszett el végleg. Emellett a német nyelvtudásom is passzív, még középsuliban nyelvvizsgáztam belőle, de kb. 10 éve egyáltalán nem használtam. Ott főleg a nyelvtan veszett a felejtés homályába.

Melyikre lehet érdemes rágyúrni? Mindkettőre?

Ha teszem azt, így lesz egy aktív angol, német és japán nyelvtudásom, melyek közül az első felsőfokú szinten van, a másik kettő középfokon, az már önmagában is hasznos lehet a munkaerőpiacon, vagy kell még mellé valami kézzelfogható, piacképes szakképzettség?

Mert sokan mondják, hogy a nyelvtudás hasznos, de ha nem értesz mellette semmihez profi szinten (a haladó meg a hobbi szint nem igazán releváns a munka világában), akkor önmagában nem sokra mész vele. A munkáltatók többre becsülik a nyelvtudás nélküli szaktudást, mint a szaktudás nélküli nyelvtudást. :')

3-as: Akkor szerinted is érdemesebb inkább a nyelvtudásba befektetni (amint lesz újra munkám, illetve pénzem), mint egy újabb egyetemi képzésbe?

Az álláshirdetéseket böngészve a legtöbb irodai munkakörbe gazdasági (közgazdász, pénzügy-számvitel), mérnöki, IT-s, ritkábban jogi végzettséggel keresnek embereket, úgyhogy minimális esélyt normális karrierre csak ezekkel a diplomákkal látok. Ezek közül egyedül a jogra látok némi rációt, hogy talán el tudnám végezni, lévén, ez tűnik a leginkább humán területnek, de nem tudom, hogy lenne-e értelme, pláne úgy, hogy az utolsó két évemet önköltségesen tudnám csak csinálni (diákhitelből finanszírozva), mert már csak két állami félévem maradt. Kérdés, hogy a jogi alapdiplomásokra mekkora veszélyt jelent az AI, mert ha erre is írnak programot a közeljövőben, akkor felesleges lenne elvégezni.

Azt tapasztaltam, hogy tisztességes munkakörülményekhez, karrierépítéshez, társadalmi megbecsüléshez, valamint egy hosszútávon fenntartható, normális életszínvonal megteremtéséhez muszáj legalább egy, lehetőleg piacképes diplomával rendelkeznie az embernek, akár idehaza, akár, ha később ki akar költözni külföldre.

Nyilván, ha nagyon nem lesz más lehetőség, lehet, hogy kénytelen leszek humán területen túl gondolkodni, és valahogy elvégezni egy gazdasági-mérnöki képzést, mert ezzel szinte borítékolható a jó állás belátható időn belül. A humán-művészeti jellegű végzettség meg hiába testhezálló, hiába szeretem csinálni, de nagyon lutri és hónapokig vagy akár évekig is keresgélhet az ember, mire talál valamit és ezt nem engedhetem meg magamnak.

Akad esetleg olyan mérnöki terület, ami kevésbé matekos, esetleg kicsit humán jellegű? Környezetmérnök, élelmiszermérnök, stb.?

Nézegettem továbbá a felnőttképzéseket (leánykori nevén OKJ) is, de nem igazán találtam olyat, ami testhezálló lenne számomra.

Az idegenvezető tetszene leginkább a felnőttképzésben tanulható szakmák közül, mert ott sokat lehet beszélni kulturális-földrajzi érdekességekről, de állítólag azzal meg nehéz érvényesülni, hacsak nem leszel vállalkozó.

Az agrármérnök kimaradt a fenti felsorolásból. Tehát létezik, hogy ezek a területek (agrár, élelmiszer, illetve környezetmérnök) kevésbé műszaki jellegűek, mint mondjuk egy gépészmérnök vagy informatikai mérnök?

A nyelvtudás fejlesztése kétségkívül jó és hasznos, és ha sikerülne valahogy elvégezni a japán szakot, az sem lenne rossz, mert így legalább nem minősülne teljesen elvesztegetett időnek, ám meglátásom szerint még így is nehézkes lenne normális állást találni nyelvtudással plusz bölcsészdiplomával.

Igyekszem hát találni egy metszetet a képességeim meg a piacképesség között.

Mérnök, jog, gazdaság, esetleg IT.

Ezek közül egyikhez sem fűlik különösebben a fogam, de melyiket lehet legkönnyebben elsajátítatni humán beállítottsággal, illetve melyik terület ad leginkább időtálló, gyakorlatias és piacképes tudást, melyikkel lehet végzést követően leghamarabb szakirányú állást találni (protekció nélkül)?

Köszönöm szépen az eddigi javaslatokat, tapasztalatokat, jöhetnek még!

Én a sok ballépés meg “szerelemszakma” után ezúttal szeretnék minél biztosabbra menni. Ha összejön a hobbiból szakma, akkor nyilván örülök, de mindenképpen szükségem van egy bombabiztos B tervre.

Ha van olyan diploma, amin nem fog ki rohamosan fejlődő AI meg az idő vasfoga, és frissdiplomás pályakezdőként is viszonylag könnyen és gyorsan el lehet vele helyezkedni, akkor inkább arra repülnék rá. Lehetne egy stabil jövőkép és biztos karrierút a motivációm. Kész vagyok tanulni, átképezni magam, ha kell, de még egy ballépést semmi esetre sem engedhetek meg magamnak.

Van még egy állami évem, amit vagy a meglévő, féli levegőben lógó japán szakos képzés befejezésére használok fel (szakdoga, időközbeni tanterv-módosulás miatt hiányzó tárgyak, záróvizsga), vagy pedig egy teljesen más területre, de arra alsó hangon 4 félévnyi tandíjat diákhitelből kellene kifizetnem. A tudás egy jó befektetés, de csak ha okosan használják.

Ha utóbbi mellett döntenék, szerintetek melyik diploma az, amelyet megéri önköltségesen, diákhitelből is elvégezni, mert tuti megtérül, az elmélet-gyakorlat aránya közel azonos, és nem feltétlenül szükséges hozzá professzori szintű matek/fizikatudás? Egyáltalán akad ilyen, vagy manapság csak a reál/műszaki jellegű szakok a nyerők a munkaerőpiacon? Mert akkor, kénytelen leszek megbarátkozni az egyetemi matek gondolatával, ha más nem, egy szebb jövő érdekében.