Akik felnőtt korban váltottak szakmát, foglalkozást: miért kellett váltani, kellett-e suliba járni átképzésre miatta, és hogy sikerült találni egy (feltehetően) jobb szakmát és elhelyezkedni? Hány évesen?

Azért "kellett" mert besokalltam, kiégtem, de hülye is voltam, elég lett volna elmennem néhány hét tervezett pihenőre.

Nettó 7 éves mizéria kezdődött, az első felvi.hu-s jelentkezésemtől az új diplomám kézhezviteléig.

Voltaképpen a mai napig ez tart, még mindig nem jöttem rá, hogyan tudnám hatékonyan a meglévő életembe integrálni az új szakmát. Ami egy remek hobbi, tehát elvagyok én vele így is, csak pénzt nem hoz a konyhára, akkor meg kar volt az egyetemért.

A kiégés okai pedig továbbra is aktuálisak, annyi könnyítéssel hogy nem kell annyit irodába járkálni min t 8-10 éve, ettől függetlenül még mindig utálom a bezártságot, a fix napirendeket.

Aha :) gazdaságiról agrárra.

Nyílván ezt a vak is látja, hogy "nem jó üzlet". Én kicsit túlgondoltam, szerelemből választottam, azt hittem ez majd sokmindenen átsegít. Nem segített, ha maradtam volna a kaptafánál, az segített volna, lenne 10 év kőkemény, egyirányba mutató tapasztalatom és egy raklap pénzem. Így meg van 10 év vegyes tingli-tangli tapasztalatom és egy raklap adósságom :)

5-ös a mai IT-s helyzetben ilyen idősen hogy sikerült elhelyezkedned?

VAgy mikor vetted át a diplomát mennyire volt nehéz munkát találni?

Rossz melóm alatt tanultam '18-ban, fél évvel később dobbantottam, járadék alatt 2 hónapon belül két szakmám közötti munkát találtam jobb pénzért, félig az új szakmámmal, azóta is ott vagyok, újra tanulnék újat.

35/F