Külföldi részvény adózása?
Van egy részvény, 10 USD egy darab, veszek belőle 10-et. Akkor
vétel = 10 * 10 (MNB USD-HUF árfolyam a vételi napon)
vételi jutalék = jutalék HUF-ban az MNB árfolyam szerint a vételi napon
eladás = 10 * 10 * (MNB HUF-USD árfolyam az eladási napon)
eladási jutalék = jutalék HUF-ban az MNB árfolyam szerint az eladási napon
Az adózandó árfolyamnyereségből adódó összeg: (eladás - vétel - (eladási jutalék + vételi jutalék)) * 0,15.
Ez eddig világos, de javítsatok ki, ha tévedek!
A kérdéses rész számomra az, hogy hogyan érdemes számolni akkor, ha nem ennyire egyértelmű a számolás. Tehát az eredeti példa azzal módosul, hogy volt már korábbról 4 dollár a számlán. Váltok még hozzá mondjuk 98 dollárt, így a teljes összeg 102 dollárt, és ebből veszek 10 részvényt. Akkor hogy számoljam a vételi árfolyamot HUF-ban? Én döntöm el, hogy a 102 dollárból felhasználok 96 dollárt a drágább váltásból, és 4-et a korábbi, olcsóbb váltásból? És ha tovább bonyolódik? Tehát az a 4 dollár még évekkel ezelőtt lett váltva, és össze-vissza adott vett részvények végéről maradt itt? Nagyon körülményes ezt visszagörgetni, hogy akkor azért mennyi HUF-ot fizettem. Hogy kellene számolni?
válasza:
válasza:#1: Akkor senkit nem érdekel, hogy a valutaváltásból esetleg mennyi nyereségem van?
#2: ETF-et (acc) akarok venni, ami londoni tőzsdén van jegyezve, így nem kell kettősen adózni.
válasza:Ahogy 1-es írta, a vétel és eladás napján érvényes MNB árfolyamot kell használni.
Van két kisebb kivétel:
- "SZJA 6. § (4)
b) a magánszemély – választása szerint – az adóelőleg, adó megállapításához a bevétel, illetve a kiadás forintra történő átszámítására a bevétel megszerzése napját megelőző hónap, illetve a kiadás teljesítésének napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot alkalmazza."
Ez megkönnyíti az adóbevallás számolását.
- "SZJA 6. § (3)" Ha a devizát 15 napon belül vetted vagy eladtad, akkor a felhasznált összeg erejéig alkalmazhatod a valós bekerülési árfolyamot.
válasza:"Akkor senkit nem érdekel, hogy a valutaváltásból esetleg mennyi nyereségem van?"
Ha nem üzletszerű, például havonta átváltasz valamennyi forintot dollárra, majd egy év múlva visszaváltod az egészet, akkor nem. Ha üzletszerű, például hetente váltogatod a pénzed a valuták között, hogy azzal árfolyamnyereséget érj el, akkor igen.
válasza:"#1: Akkor senkit nem érdekel, hogy a valutaváltásból esetleg mennyi nyereségem van?"
Arra az időszakra, amíg a devizád részvénybe van fektetve, a devizaárfolyam változása befolyásolja az adóalapot.
De ezen az időszakon kívül nem kell adózni a devizanyereség után és a veszteséget sem használhatod kompenzálásra. A szokásos (nem üzletszerű, nem forex) esetekben.
#4: IBKR
Akkor már csak egy kérdésem maradt. Ha veszek egy részvényt akkor, amikor 340 az árfolyam, és egyet akkor, amikor 360, majd a kettőből egyet eladok később, akkor hogy számolok? Melyiket adtam el?
válasza: válasza:"Ha veszek egy részvényt akkor, amikor 340 az árfolyam, és egyet akkor, amikor 360, majd a kettőből egyet eladok később, akkor hogy számolok?"
Szabadon párosíthatod az eladási ügyletet bármelyik vétellel. Ha a drágább részvényt párosítod az eladással, akkor először kevesebbet adózol és a másik eladásánál többet.
Az IBKR is ad egy nyereségkimutatást, amihez beállíthatod, hogy LIFO vagy FIFO elvet használjon. De amikor adót számolsz, akkor ez nem köt téged.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!