Igaz az, hogy egy cég kölcsön adhatja a munkavállalóit másik cégnek?

A munkaerő kölcsönzése és a szerződéstől eltérő foglalkoztatás két külön jogi dolog.

A munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni.

Ettől még a munkaviszony nem változik, és a munkáltató személye sem.

A foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a 44 beosztás szerinti munkanapot vagy 352 órát nem haladhatja meg. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell.

A munkavállaló hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben végzendő munkára

a) a várandóssága megállapításától gyermeke 3 éves koráig,

b) gyermeke 16 éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli, valamint

c) hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén, továbbá, ha

d) a rehabilitációs szakértői szerv legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította.

"Ha nem fogadja el, akkor elküldheti végkielégítés nélkül..."

Ez így teljesen nem igaz. Nyilván érdeksérelmet nem okozhat a dolgozónak a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás. Ha eddig a munkavégzés helye például Tata volt, nem várható el, hogy másnaptól egy miskolci telephelyű cégnél végezzen a dolgozó munkát.

A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatást nem kell elfogadnia a dolgozónak, arra egyszerűen kötelez a munkáltató mindenféle szerződés módosítása nélkül.

Munkaerő-kölcsönzés: az a tevékenység, amelynek keretében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi. A munkaviszony megszüntetésének jogát kizárólag a kölcsönbeadó gyakorolhatja.

A munkaszerződésben meg kell állapodni abban, hogy a munkaszerződés kölcsönzés céljából jön létre, továbbá meg kell határozni a munkavégzés jellegét és az alapbért.

A két dolog között lényegi különbség, hogy kölcsönzés esetén a munkavállaló és a munkáltató (kölcsönbe adó) között úgy jöhet létre csak a megállapodás, hogy bele van foglalva a szerződés alapvető célja -> munkaerő-kölcsönzés.