Nem dolgoztam soha életemben, pedig már öreg vagyok. Ha elkezdek egy mérnök szakot levelezőn és mellette olyan munkát végzek aminek a szakhoz semmi köze, akkor mire végzek (nagyon öregen, szakirányú tapasztalat nélkül) el tudok majd helyezkedni?

60 évesen, munkatapasztalat nélkül valószínűleg sehol se fognak alkalmazni.

Hány éves vagy? Miért szeretnél mérnök lenni? Folyamatban lévő tanulmányokkal, miért nem akarsz mérnöki munkát végezni?

Sokan fiatalon se tudnak elhelyezkedni mérnöki diplomával, mert nem érdekli őket, nem motiváltak, így ez nem feltétlenül kortól függ, inkább elhivatottság. Mérnöknek olyan jelölt optimális, aki folyamatosan tanulni akar és képes teljesíteni, mindezt lehetőleg gyorsan.

Most dontsd el öreg vagy vagy huszonéves. Mert azt irod meg nem vagy 30.

Ha oreg vagy 29evesen, akkor mikor voltál fiatal?

Fogalomzavarban szenvedsz

Mindenképp dolgozz valamit azzal nem veszíthetsz. A kevés tapasztalat sokkal nagyobb kockázat mint a kor. CV alapján senki se mondja meg hány éves vagy hacsak nem vagy akkora balfék hogy ráírod a születési dátumodat. De ha nincs munkatapasztalatod az mindenképp kuka.

Aztán, ha a munka megvan és megy egy ideje, gondolkozz a továbbtanuláson, és hogy belefér-e a meló mellé. Ha pl. megteheted hogy keveset vagy alacsony intenzitással dolgozz, vagy olyan munkád van ami mellett még jól is esik a tanulás, ne habozz.

Szakot viszont mindenképp olyat válassz ami érdekel, ami szinte lángra gyújt, különben kínszenvedés lesz a tanulás. Még így is az lehet, ezt tapasztalatból mondom, de legalább van némi esély hogy végig is csinálod a képzést és nem hagyod abba félúton.

A piacképességgel se törődj túl sokat, hiába végez X "modell csaj" mondjuk gazdmen szakon ha 0 makrogazdasági ismeretük, 0 tapasztalatuk van működő gazdálkodó szervezetről, 0 plusz irodalmat olvastak a hozzá és még nem is motiváltak csak végigpuskázták a 3-4 évet stb. Az első kettő mondjuk elég nehéz a mindenki számára elérhető hírek és a jól fizető szakmai gyakorlatok világában.

Plusz egy személyes példa. Én teljesen más motivációból, kvázi szerelemből kezdtem el egy szakot 27-28 évesen. Igazából mérnöki szak de NEM a "valódi", jól fizető, villamos-, gépész stb. szakok egyike. Imádtam bár rohadt nehéz volt 20-on sok évesen magolni vagy vizsgákra járni. Rá is ment kb. a teljes akkori életem, párkapcsolatom, megtakarításaim (zárójel: ha ezek egyikével sem rendelkezel, szintén érdemes belevágni... mit veszíthetsz? Mi ezen kívül a fontos?) Rengeteget olvastam a témában, utazgattam, képeztem magam és kísérletezgettem.

Imádnának a munkaadók is, átlag kezdő "értékes diplomájú" junior fizu bőven meglenne, csak én nem akarom magam kitenni ennek az egésznek amivel a kezdősködés jár. Inkább maradok a saját szakmámban, gyűjtök a vállalkozásra. Bár ezt egyre jobban utalom, szóval lehet hogy mégis váltok idő előtt.

4: Mérnököknél is nagyon fontos a szociális skill, hiszen minden nap együtt kell dolgoznod másokkal, problémát megoldani, gyakran külföldiekkel is.

Huszonévesen ha öregnek gondolod magad, akkor nem vagy túl intelligens, így nagyon nehéz lesz tanulni, főleg egy nehéz mérnöki szakon, ahol hallgatók többsége kihullik.

Érettségi 10 éve volt, hogyha eddig nem érdekeltek a mérnöki területek, csak vakon egyet el akarsz kezdeni, hatalmas bukó lesz belőle.