Miért nem emelkedtek a mérnök fizetések többszörösére úgy mint a szakmunkás és betanított munkás bérek?

A mérnök pozik szerintem jó példa a kereslet-kínálatra. Egy ideig senki nem tanult mérnöknek, majd hiány lett, fölmentek (picit) a bérek, erre minden második fiú, aki hozott gimiben egy 4-es fölötti matek-fizika átlagot, elment mérnöknek, és rendeződni kezdtek a bérek.

11-ben és 23-ban a top 15 szak között 4 mérnöki vagy infót szak is volt, azért az nem rossz arány.

Ennek komplex okai vannak.

A 90-es években a mérnök ritka volt, mint a fehér holló. Az igény pedig nőtt, mutatkozott egy iparosodási folyamat az országban. A 2000-es években kezdtek el az emberek nagyobb létszámban mérnöki képzésekre járni, az ipar ekkor kezdte el kitermelni azt a mérnöki réteget, akik megalapozták a jelenlegi ipari termelés lehetőségét. Az emberek látták hogy a mérnöki egy jó, kreatív, műszaki szakma ami jól fizet, és tulajdonképpen bárkiből lehet mérnök aki elvégez egy ilyen képzést, bónuszként még jól is keres vele. De azt "senki sem vette észre", hogy az az iparosodás tulajdonképpen soha sem jött létre, amit egykoron annak hittünk. Szerintem a 2010-es években kezdtek el nagyobb létszámban mérnöki képzésre járni a fiatalok az előbbieken motiválódva. Ezekben az években a GAMF, BME, OE, SZIE, SZE, SZTE, ME, PTE "fo_ta" ki a mérnököket a piacra. Közben az iparosodás átalakult összeszereléssé, ahova más típusú és minőségű munkaerő kell nagyobb létszámban. Így a piac, ahogy #3 is fogalmazott kiegyenlített lett, az általnos hiány átalakult egy olyan hiánnyá ami inkább minőség oldalról jelentkezett. Mindemellett volt egy mérnöki munkaerőt átcsoportosító hatás is az országban, a 2010-es években minden mérnök Budapestre és Pest megyére csoportosult, ezért ezekben az időkben még volt egy bérfelhajtó hatás a fővárosi munkaerőpiacon. Közben vidéken hiány keletkezett, amit az utóbbi 4-5 évben úgy igyekeztek pótolni, hogy a legtöbb mérnöki poziban az a bérkülönbség ami mondjuk úgy 2010-2015. között határozottan jellemző volt a főváros és vidék között, eltűnt. És abból a rétegből akik a 2000-es években tanultak mérnöknek, egyelőre az a minsőgéi hiány is kinevelődött, ami 10 éve még jelen volt. Szóval beállt a hagyományos mérnöki területeket országos szinten egy olyan egyensúly, ami a jövedelmet tekintve már nem emeli ki az adott munkaköröket.

Azért hangoztattam többször hogy hagyományos mérnöki munka, mert ezt az egészet még megfejeli a technológiai átalakulás is. Új munkakörök jöttek létre, minden vállalat életében egyre nagyobb szerephez jut a digitalizáció, ezáltal egyre több olyan munkafolyamatot lehet automatizálni, amire korábban dedikált szakember kellett, vagy éppen egy komplex (mérnöki) tudást igénylő munkakör része volt. Ma ha azt mondjuk hogy automatizáló mérnök, már nem feltétlenül azt jelenti mint 10 éve vagy 15 éve. 10 éve ha rákerestél akár hazai akár nemzetközi állásportálon az automatozáló mérnök pozira, ipari automatizálással közvetlenül kapcsolatos, inkább hardveres tudást és gépi szinthez közeli programozói tudást igénylő munkaköröket találtál. Ma pedig valamilyen szoftveres automatizálást jelent, amihez társul legalább kettő OOP nyelv ismerete amiből legalább az egyik script nyelv. Más néven ők szoftverfejlesztők, automatizációs szoftvereket fejlesztenek.

De már a szoftverfejlesztéshez vagy szoftverteszteléshez szükséges folyamatok, vagy éppen a kettőt egymásba foglaló komplex folyamatok mellé is odaaggatták külföldi cégek az engineer szót, amit a magyar munkaerőtoborzó piac tükörfordításban átvett. Tehát lehet mérnök az is aki valamilyen CAD programban modelleket, tervrajzokat készít, az is aki hidraulika vezérlőket vagy villamos hajtásokat fejleszt vagy javít, lehet az is aki felhő alapú adatbázisokkal dolgozik meg az is aki internetbank UI-hoz készít teszt automatát.

Azaz a mérnök ma egy körülbelül tízszer olyan tág fogalom mint a 2010-es évek elején és százszor olyan tág fogalom mint a 2000-es évek elején.

A #2 válaszoló sem feltétlenül ír baromságot, léteznek ilyen mérnöki pályák, de ezek nem a saját megfogalmazásom szerint hagyományos mérnöki munkák, hanem inkább szoftveres, valamilyen OOP nyelv(ek) ismeretén vagy IT rendszerismereten alapulú mérnöki munkák. Biztos vagyok benne, hogy a #2 válaszoló nem erősáramú tervezőként vagy szerszámtervezőként keresett az egyetemről kiesve 600 nettót, hanem inkább cloud engineer vagy devops engineer munkakörben. Ha bár tükörfordításban mindegyikben ott van a mérnök mint kifejezés, de annyira távol áll egymástól, mint a birka az elefánttól.

A mérnöki fizetések is nagyot emelkedtek, a gap maradt.

Amit inkább látok, hogy előszeretettel hasonlítják az emberek az alkalmazott mérnök fizetését, a vállalkozó szakihoz.

ez a kereslet-kínálat piaci viszonya....

azt hiszem a 3 -as válaszoló mondta, hogy aki, hozott egy relatíve jó átlagot a suliban matek - fizikából, az - ha tudott - elment mérnöknek... és azért voltak ilyenek szép számmal.

Ha meg valamiből sok van, annak az értéke is kevesebb.

(lsd. az én szakmámat: jogász vagyok... bár nálunk is azért ez egy lényegesebben összetetebb probléma...)

Egy időben senki nem akart szakmát tanulni... így megnövekedett rájuk az igény, mert ettől munka még volt.

Vonzóvá kellett tenni a kétkezű munkát, ezt meg nem tudta a piac máshogy megoldani csak béremelésel.

A piac - valamilyen úton - módon - azért szabályozza önmagát..