Munkaerő kölcsönző általi szerződés miben másabb?

Ha nem vagy diplomás, vagy komoly szakmunkás, csak "sima melós", akkor 3 hónap próbaidővel vesznek fel, és az utolsó 1-2 napban kirúgnak, hogy ne kelljen véglegesíteni. Majd sok esetben közlik, hogy ma kirúgnak, rá 1-2 napra visszavesznek, megint indítva a 3 hónapot.

További gond, hogy sok bank nem ad hitelt munkaerős szerződésre.

Ja, és SOKKAL kevesebb lesz a lóvéd a melóhelyen, ahová kiraknak, mint az ottani, fix. melósoknak. Ja, és nem jár az a + juttatás sem, ami nekik!

5.

CÉGNEK.: Van melósom, aki olcsóbb, mintha az enyém lenne, és nekem kéne MINDENT fizetni utána.

KÖLCSÖNZŐ CÉGNEK.: X cégnél kér a melós 3000-et óránként. Én adok neked 1500-at óránként. És oda adlak a cégnek 2500-ért. 1000-3t nyertem. És te nekem is próbaidős vagy. Marad fő/óra hasznom 700 forint. És van 300 melósom, napi 12 órás melókra.

Tudok mérnök srácot, aki sosem dolgozott mérnökként, hanem mint "strici" "futtat" 4 másikat. 1-1 melóra kiadja őket bérbe cégeknek.

Amiről az 1-es/6-os válaszoló beszél, az a nem legális/fusizási szintű formája ennek az egésznek.

A normális kölcsönzőcégeknek ebben az a biznisz, hogy egyrészt kapnak jutalékot a fejvadászatért ha ők hirdetik és interjúztatnak a pozira (ez általában a pozícióhoz tartozó 1 havi alapbér), illetve havonta költséget számolnak fel a HR adminisztráció miatt (bérszámfejtés, hatósági jelentések stb.) Kölcsönvevőnek ebben az a biznisz, hogy nem kell akkora HR részleget fenntartaniuk, ami menedzselné mondjuk egy magas fluktuációjú munkakör adminisztrációját.

A bérezésben pedig nem lehet különbség a kölcsönzött és az állományi munkavállaló között. A munkaerőkölcsönzésre vonatkozó európai uniós irányelv szerint, amelynek elveit a Munka Törvénykönyvébe is átültették, a kölcsönzött munkaviszony létrejöttétől kezdve nem érvényesülhet semmilyen juttatásbeli különbség egy saját állományban foglalkoztatott és egy kölcsönzött dolgozó között. A vonatkozó jogszabály pedig nemcsak tiltja, hanem a hatósági ellenőrzések során feltárt esetekben szigorúan bünteti is a javadalmazások ilyen alapú egyenlőtlenségét. Kölcsönzött munkavállalóként nemcsak az állományi dolgozóknak járó alapbérre, de a különböző bérpótlékokra, cafeteriára és minden egyéb természetbeni juttatásra is ugyanúgy jogosultak vagyunk.

Az egyetlen amiben különbség van törvényi szinten, hogy alapvetően a felmondási idő az 30 nap míg kölcsönzöttinél 15. (viszont ebben a 15 napban kötelesek felmenteni a munka alól)

"Tudok mérnök srácot, aki sosem dolgozott mérnökként, hanem mint "strici" "futtat" 4 másikat. 1-1 melóra kiadja őket bérbe cégeknek."

Ez nem munkaerőkölcsönzés, hanem szimpla adócsalás (bár itt szerintem nem kölcsönzésről van szó, hanem tanácsadói formában működik a dolog, ami megint más tészta)

A szabályszerűen működő kölcsönzőcégek az utóbbi években elérték, hogy ne csak a kölcsönbeadó cégnek, hanem a kölcsönbevevő, munkát adó vállalatnak is legyen a NAV felé bejelentési kötelezettsége. Ez az egyik olyan szabály, ami segített abban, hogy a nem megbízható cégek eltűnjenek a munkaerőpiacról. 2017-től pedig a fordított ÁFA intézménye is a korrektül működő cégek malmára hajtotta a vizet. Jól mutatja a piaci átrendeződést és megtisztulást, hogy míg 2017-ben még 900 bejegyzett munkaerő-kölcsönző cég működött Magyarország-szerte, 2020-ra ez a szám kevesebb mint a felére, 380-ra csökkent.

Lényeg a lényeg: ne Jóska&Pista Bt. legyen a kölcsönző cég, hanem valami normális és ismert (Pl.: Trenkwalder, WHC, Randstad stb.)

7. NEM HAZUDOK!

Tavalyi infó, 2022-es. X vállalatnál, jelentősebb kevesebbet kaptak a kölcsönzött melósok, mint a cég saját melósaik. És a + juttatások sem jártak, pl. caffetéria.

A "trükk"/kiskapu az volt, hogy bár 1:1, 100%-ig ugyanazt a melót végezte a kölcsön és a fix, de a kölcsön munkaköri leírása és a munkaszerződése más volt 1-2 dologban.

Jogi okokból nem írok cég nevet, de te is írtad a felsorolásban a kölcsönzőt.