Karrierben semmit sem számít a családi háttér?

Az erős túlél, a gyenge elbukik.

Lesz olyan szegény gyerek, aki tanul és kitör, meg olyan is, aki továbbörökíti a szegénységet. Örülj, hogy szerencsés vagy.

Igen, annak nehéz. Ez van.

Le lehet pontozni, tudom miről beszélek, egy igazi vidéki putriból jöttem, úgy érettségiztem le, hogy az utolsó két évben délutánonként dolgoztam kettőtől tízig a helyi gyárban. Persze anyámmal együtt se tudtunk annyit keresni, amennyit apám nem tudott elinni. Aztán az érettségi után elmenekültem, vissza se néztem, végig dolgoztam az egyetem alatt, aztán felépítettem magam a nulláról.

Tény, hogy a szociális státusz befolyásolja a tanulmányi előmenetelt. És ebből következik, hogy a kitörés is baromi nehéz.

1es

Már, hogy ne számítana...

Ritka az a példa, mikor valaki nyomorúságos körülmények közül is kitör. Előfordul persze, de nagyon tud segíteni, vagy épp hatráltatni az, hogy honnan jössz.

Karrierben nagyon sokat számít a családi háttér - viszont egyáltalán nem triviális, hogy mi hogyan hat valakire. Van akit pont a rosszabb sorsa inspirál arra, hogy tegyen magáért, küzdjön és többre vigye, mint ami megadatott neki. Mást meg lehet, hogy pont a jobb módja tesz kényelmesebbé, akár tanulásban is.

Szegény családban is elsajátíthat valaki fontos értékeket és válhat valaki nagyon szorgalmassá, amivel megalapozhat egy jó karriert és komoly sikereket is. Ugyanakkor egy szegény család általában kevesebb lehetőséget jelent és ennél is nagyobb veszély, hogy nem biztos, hogy a megfelelő mentalitással vértez fel. Például, ha nem csak szegény a családod és nem csak jó iskolára, korrepetálásra, tanfolyamokra nem telik, hanem könyvek sincsenek otthon, műveletlen a család. Sok esetben a szegényebb és műveletlenebb családok értéket sem látnak az olvasásban, tanulásban, mert egyszerűen ők sem abban éltek és nevelkedtek, hogy a tanulás érték. Kevésbé elvont dolgokkal foglalkoznak, földhöz ragadtabbak, egyszerűbb a gondolkodásuk és az életük is. Ilyen családban sokkal nehezebb dolga lehet a gyereknek, akár küzdenie kell érte, hogy tanulhasson, ne cikizzék vele, hanem támogassák, stb. Szegény családoknál gyakori, hogy minden problémára a pénzt látják megoldásnak, mert számukra leginkább az hiányzik, így esélyük sincs megtapasztalni, hogy valóban megoldás-e vagy sem. Ez sok esetben hajlamos túlkompenzálást kiváltani. Gyakori, hogy a valósnál jobb életkörülményeket akarnak mutatni. A pénzt valós szükségletek és lehetőségek megteremtése helyett hajlamosak inkább menőzésre, külsőségekre költeni.

Viszont ezek egyike sem törvényszerű, hogy így alakul. Egy szegény család is lehet művelt, tekinthetik értéknek a tudást, költhetik minden pénzüket könyvekre, könyvtárra, tanulásra, jobb lehetőségekre. Szerencsére nem csak a családban érik a gyerekeket hatások és akár az iskolában, akár máshol is szembe jöhet egy erős motiváció, ami elindítja jobb lehetőségek felé. Pl. egy csomó olyan történet ismert, hogy valaki rossz családból indult, börtönbe került, viszont mivel ott volt ideje és kapott lehetőséget, a börtönben tanulhatott, szakmát szerzett, akár nyelvet is tanult, vagy diplomát is szerezhetett.

Egy jómódú családban nem csak a pénz és az ezen megvásárolható lehetőség több, hanem erősebb az intellektuális háttér is. Egy jobb módú családban valószínűbb, hogy vannak otthon könyvek, intellektuálisabb programokat részesítenek előnyben, vagy legalább vannak ilyenek is, beszélgetnek művészetről, kultúráról, jobban részese a mindennapoknak minden olyan tudás, ami az iskolában is szembe jön. Ilyen inspiráló környezetben könnyebb egy csomó alap tudást akár észrevétlenül magunkra szedni, nagyobb ösztönzést jelent további tanuláshoz.

Viszont, ha valaki elkényelmesedik a jómódjában, nem tanul meg saját maga megküzdeni a problémákkal, mert mindent csak a pénzével akar megoldani, annak is nagyon félre tud siklani az élete. Aki azt hiszi, hogy önmagában a pénz mindent megold, az ugyanúgy nem tanul és nem sajátít el egyéb készségeket. Aki csak élvezni tanulja meg a pénz előnyeit, de nem tanulja meg, hogyan tud ő maga is pénzt termelni, az komoly pofonokat kaphat később az élettől, amikor a családi vagyon elfogy, a szülők nem adnak többet, a saját lábára kellene állni.

Ha érdekel a téma, hogy a család hogyan hat, rengeteg szociológiai és szociálpszichológiai tanulmány létezik róla, de Susan Forward: Mérgező szülők című pszichológiai könyve is erősen ajánlott.