"Több pénz nem több boldogság" hülyeséget ugye csórók találták ki?

Egy ponton túl már nem boldogít jobban, de egy pontig igen.

Mi 3 éve kezdtünk el jobban keresni és sokkal boldogabbak vagyunk. Előtte spórolós élet ment. Most belefér a nyaralás, hosszú hétvége, lakás, gyerekvállalás, nekünk (új) kocsi. Ha fáradt vagyok akkor főzés helyett nem szendvics van, hanem gyorsan foodpanda.

Nekünk nagyban könnyítette az életet, én boldogabbnak látom magam tőle, hogy úgy érezzük tudunk előrehaladni.

Ez nem ilyen egyszerű. Ha elvagy a szeméttelepen a melóddal a napi alkoholért, akkor te pont halott lennél ha többet keresnél. Ha milliós havi bevételed van, de neked kell a napot végigstresszelni érte, akkor az alki a szeméttelepen még az alakuló zsírmáj ellenére is sokkal harmonikusabb életet él. Ha épp csak annyi a baj a melóval, hogy a nap végére többnyire nem vagy elég motivált, hogy a hobbidnak élj, miközben ha tehetnéd, abból élnél, az ismét egy igen makacs és gonosz csapdája a sorsnak, ahonnan all-in lehet a kiút, és többnyire nem sikerül... Ellenben ha van stabil, kövér bevételed, mellé tied a nap 24 órája, de egy életen át nem vagy képes feltalálni magad, hogy mivel tehetnéd igazán hasznossá az idődet, akkor te vagy a legelveszettebb mind közül.

Természetesen ezek már-már karikatúraszerű szélsőértékei egy-egy kiragadott skálának. Azért remélem sikerült érzékeltetni, hogy ez az [egyetlen valami] boldoggá tesz-e nem az az út, amin használható felfedezéseket tehetnél...