Akik kisebb magyar cégnél dolgoznak, mi a véleményük?
Én úgy tapasztalom, hogy szeretik egy emberrel megoldatni több ember munkáját, természetesen egy fizuért. Juttatás nincs, cafeteriát csak hírből hallom, a szabadnapokat csúsztatják évről évre. Így is 4-5 pozíciót vonnak össze, hogy spóroljanak, közben egyre több és több munkát sóznak az emberre, és nem értik, ha valaki emiatt elégedetlen. Sőt, meg vannak sértve, hogy nem tapsolunk és mosolygunk egész nap, mintha hálásnak kéne lennünk, hogy egyáltalán kapunk fizetést. Én elvileg középvezető vagyok (2 és fél éve léptettek elő, mert hogy milyen jól dolgozok, gyors vagyok, meg vannak velem elégedve), de azon kívül, hogy megszakadok a munkában, ez semmiben sem mutatkozik meg. Sokszor hétvégente is be kell kapcsolnom a gépet. Tudom, én fogadtam el, de akkor örültem az előrejutásnak. Nem érzem, hogy bármivel honorálnák az extra erőbefektetést, és azt sem értem, miért csinálnak a magyar cégek úgy, mintha önmagában az kiváltság lenne, hogy náluk dolgozhat az ember. Fizuemelést szeretnék majd kérni, de ha nagy nehezen megemelnék 10-20%-al, még az is kevésnek számítana...
Úgy érzem, az elején hálásak voltak, hogy megcsináltam extra munkákat is, most már alap, és nem fogadják el a nemleges választ.
Másnak is vannak ilyen tapasztalatai? Ha vége a vírusnak, legalábbis lecsengőben lesz, lehet megpróbálok új munka után nézni, de attól tartok, más cégeknél is ugyanez a helyzet...
Én multinál dolgozom és ugyanilyen a vezetői hozzáállás - de itt legalább megfizetik. A kis cégeknél azt tapasztaltam, hogy mivel nincsenek kiépített rendszereik, ezért ha már csak egy kicsit is változik a piac, egyből elkezdenek gondolkozni, hogy mivel spóroljanak. Általában vagy a dolgozókon, vagy az előállított termék/szolgáltatás minőségén szoktak spórolni.
A legjobb, amit tehetsz, hogy mindenhol tanulsz valamit minden egyes nap. Hogyha egy munkahelyen már nem tudsz mit tanulni - és találsz jobbat -, akkor érdemes a következő szintre lépni.
#13: Ez aranyos lehet, hogy egyik nap ezt kell csinálni, másik nap meg azt, bírnám. Hogy a példádnál maradjak, nálunk neked kéne a partnerekkel, alvállalkozókkal tárgyalnod, beszerezned az alkatrészeket, összeszerelni az autót, lefesteni, biztonságossá tenni, persze ha úgy van, akkor karbantartani, aztán rád hárítják az eladást, értékesítés is, sőt, neked kell papíroznod, figyelni a pénzmozgásokat, egy-két jogi dolgot, aztán takaríts is fel magad után. Közben még nem említettem több tucat kisebb, hirtelen beeső részfeladatot (pl. nem működik a weboldal, SOS nézd meg, vagy kéne egy jó kis képet szerkeszteni facebookra, hát olyan gyorsan összedobod ezeket is), amit rajtad kívül senki sem tud megcsinálni, meg hát te olyan szorgalmas voltál eddig is, plusz spórolunk, ne bízzunk meg mást, úgyhogy ezek is rád maradnak.
Ezzel az egésszel nem az én nagyságomat akarom fényezni. Persze, ha úgy van, egy karbantartót is odaállíthatnak értékesíteni, lehet megcsinálná, de komolyan így kéne ennek lennie? Vagy az értékesítő vágjon videókat a cégnek, mert hogy lefedi a marketinget? Persze, lehet megcsinálja. De ez akkor is két szakma egy fizuért, akárhogy nézzük. Amiket meg felsoroltam, még magyaros összevonásokkal is minimum 5-6 pozíció. Nem feltétlen mindig az a baj, hogy nem tolom le ezt az egész fejetlenséget nap végére. A fő probléma az, hogy totál hülyének nézik az embert, kihasználják a végtelenségig, és igen, spórolnak rajta, ahol tudnak. Lehet panaszkodásnak mondani, de nem vagyok már én sem 20 éves, amikor összetettem a kezemet, hogy ha egyáltalán kaptam egy komolyabb munkát. Szeretném végre, ha megbecsülnének, és nem, nem feltétlen kell fél millás fizu 200 ezres cafeteriával, de elegem van az irreálisan kevés pénzből, amiket a legtöbb cég kínál 150%-os energiabefektetésért, maximalizmusért, és lojalitásért.
#11: Pontosan. És nem is magamra értem most elsősorban, de eddig ahány magyar cégnél voltam, mindig tanúja voltam értékes emberek elengedésének. Csak tátottam a számat régen, most már viszont egyenesen bosszant. Most tőlünk is elbocsájtottak embereket a vírus miatt, köztük néhány felbecsülhetetlen értékűt, és csodálkoznak a nagyfőnik, hogy döcög a cég. Konkrétan nem értik a dolgot, és minket hibáztatnak...
#12: Igen, igazad van. Annyit tudtam én is tenni, hogy amiben tudtam, fejlődtem, amit még nem tudtam, megtanultam. Legalább ennyi haszna van az egésznek, hogy talán a plusz tudás később az ember javára válik. Aztán meglátjuk...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!