Kinek milyen főnöke van? Hogyan jöttök ki? Milyen a viszonyotok?

Nekem is jófej a főnököm. Huszonéves ő is, én is, igyekszik mindenkinek testhezálló munkát adni, igyekszik elősegíteni a szakmai és személyiségfejlődésünket - nyilván nem emberbaráti szeretetből, hanem mert így hatékonyabban dolgozunk neki, de akkor is tökjó. Munkán kívül jó haveri-baráti kapcsolatot ápol az emberekkel. Szóval abszolút elégedett vagyok, a fizetésem is okés. Egy dolog van, ami viszont eléggé problémás: ezek mellett még nagyon jó pasi is és nagyon bejön nekem... és muszáj odafigyelnem, mert fogalmam sincs, milyen következményekkel járna, ha megtudná, félek, akár az állásomba is kerülhet, ha neki ez túl kínos (egy szál érettségivel sajna még nem vagyok pótolhatatlan munkaerő).

És hogy én miért hagynám ott ezt a munkám? Gondolkozom rajta, hogy vállalkozást kellene indítani. Ötleteim vannak, de tőkém még nincs, illetve sok dolgot meg kell még tanuljak ahhoz, hogy ne legyen tuti csőd a dolog. Szóval folyamatosan képzem magam, és ha úgy érzem, hogy elérkezett az idő, akkor váltok. Bár nem kizárt, hogy eleinte még maradok a munkahelyemen, csak kevesebbet dolgozom, mert hát az eléggé megkönnyítené az adózást :)

Az előző munkahelyemen is fiatal, normális főnököm volt, vele az volt a problémám, hogy egy kicsit sem volt rugalmas, pedig szerintem adtam neki jópár ötletet, amivel fellendíthette volna a forgalmat...