Miért nem népszerűbbek a közigazgatás-szervezést végzettek a munkaerő piacon?

Magáncégnek miért kéne közigazgatás szervező munkaerő? Ha jogot ismerő ember kell akkor felvesznek jogászt, ha közgazdasági akkor egy közgazdászt. Azért mert volt egy-két elméleti órád attól még nem értesz se a joghoz, se a közgazdaságtanhoz.

A közigazgatás-szervezés csak azért létezik mert az állami szférában törvény határozza meg, hogy mely állásokhoz diploma kell.

1. “Aki mindenhez ert, az igazabol semmihez.”

2. A diploma erteke csak egy kicsit magasabb, mint a muvelodesszervezo es hasonlo bufeszakokenal. Egy kozgazdasz (hogy a jogot vagy barmely mernoki teruletet mar ne is emlitsem.) szakot mar nehezebb elvegezni. (Hogy az NKE, mint kaderkepzo, “kiemelkedo” szinvonalat mar ne is emlitsem...)

3. A kozszfera amugy sem az ertelmezheto idore es megfelelo minosegben elvegzett munkarol szol, nagyjabol a diplomas munkak gyari munkajarol van szo, keves hozzaadott ertekkel.

Alapvetoen keves ember fogja azt mondani, hogy amit csinal/tanit, annak keves ertelme van. Plane, hogyha tenyleg keves. (Minnel kevesebbet tud az ember, annal kevesbe tudja, hogy mennyi mindent nem tud.)

“ Aki jogot vagy közgázt tanul annak a tudása nagyon ezekre a területekre korlátozódik csak.”

Hat en egyiket sem tanultam (1-2 targytol eltekintve), de gyanitom, hogy ez nem igy van naluk sem.

En informatikus kozepvezetokent a szakteruletemen (informatika es projektmenedzsment) kivul a jogi es penzugyi teruletekhez is kell egy kozepszinten erteni: cegvezetes, adozas, szerzodesek, szamlazas, adatvedelem, szemelyisegi jogok, fogyasztovedelem, Europai Unios jogok, palyazati jogszabalyok, stb.

A közig nagyjából a közigazgatásban használható. Ahogy a többiek is írták, az, hogy mindenbe belekap valaki, egyik területnek sem lesz tudója.

Te kit alkalmaznál villanyszerelőnek: aki kicsit ért a villany-víz-gáz szereléséhez (tehát széles látókörű), vagy aki profi villanyszerelő, viszont csak ahhoz ért? De arról mindent tud. Na nagyjából ez a helyzet a köziggel is.

Lehet ez sérti az önérzeted, de nincs oka szerintem. A piac olyan szakembereket akar, akik átfogóan értenek egy területhez, plusz esetleg értenek máshoz is kicsit (pl jogász, akinek van gyakorlata/tudása közgázosként is). A közig nagyon jó a közigazgatásban, oda valószínűleg ilyen mindenhez valamennyire értő emberek kellenek.

A versenyszférában a munkáltatóknál, már a szaknak a neve is ellenszenvet vált ki belőlük. Így nem kell csodálkozni, hogy csak nagy mázlival tudsz ott elhelyezkedni, ha nincs más végzettséged.

Nyílt napon, meg felvételi tájékoztatóban, az intézmény csak maga alatt vágná a fát, ha közölnék a valóságot, hogy az itt végzettek a közigen kívül nem nagyon tudnak máshol elhelyezkedni. Marha nagy szinten beszakadna a jövőbeni jelentkezők száma.

Ha minisztériumkban dolgozol, akkor te még a szerencsések közé tartozol. Akik végeznek, azok javarészt elmennek KH-hoz valamilyen ügyintézőnek. (pl kab, vagy "cociális" ügyintézőnek.) Ott aztán nagy hasznát lehet ám venni a generalista tudásnak.

Hiába tanul az ember több tudományterületről tárgyakat, a lényeg az, hogy milyen képesítés, és milyen területről szerepel a diplomában. Ez a lényeg. Lehet magyarázni a felvételizetőnek, hogy de hát volt statom, szociológia I-II, pénzügyi jog, projektmenedzsment, mik-mak, stb. Sajnos ez nem fogja érdekelni.

A generalista tudás, meg a kreditek egyedül arra jók, hogy utat nyitnak más területek MSc-ire.

(Arra nagyon kíváncsi lennék, hogy az itt végzett hallgatók közül a végzés után mondjuk 5. évben, hány százalékuk dolgozik a közigben.)